A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszakra vonatkozó törvényalkotási tervét, amelyben 48 törvényjavaslat szerepel. A Policy Agenda – az általa kidolgozott Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével – a jogalkotási munkát vizsgálta, megnézte, mely minisztereknek lesz nehéz a következő hat hónap.
A PHa-index a törvények társadalmi, gazdasági és költségvetési vonzatait, a politikai kommunikáció lehetőségeit, a lehetséges konfliktusok hatásait méri. A PA szerint a törvényalkotási program alapján a tavaszi ülésszak intenzívebb lesz az átlagosnál (2010 óta félévente átlagosan 44 törvényt terveztek elfogadtatni az Országgyűléssel) és öt ügy kerülhet a figyelem fókuszába. (Zárójelben a PHa-index)
Ezt már 2015 tavaszán felvetették. A kabinet határozatban (lásd: Nemzeti Korrupcióellenes Program) írta elő feladatként, hogy a civilek
átlátható működésének érdekében vizsgálni kell az ezen szervezetek működését meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, ezzel összefüggésben a nemzetközi szinten működőképes megoldások alkalmazásának, valamint a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit.
A határidő 2015. szeptember 30. volt, amit nem teljesített az emberi erőforrások minisztere, így a mostani jogalkotási tervbe ismét bekerült a feladat. Ez biztosan komoly politikai viharokat vált ki, és alkalmat teremt a kormánypártoknak a civil szervezetek elleni politikai fellépésre.
A 2016. évhez hasonlóan a kormány idén is a tavaszi ülésszak alatt akarja elfogadtatni a következő év költségvetését. Nyilvánvaló, hogy választási büdzsé készül, a kabinet igyekszik jóléti intézkedésekkel „kedveskedni” a választóknak. Az ugyanakkor nem várható, hogy a kormány kiterítené összes politikai ütőkártyáját már az első félévben.
Ennyi idő alatt ugyanis még az sem látszik majd, hogy a béremelési hullám hatására mekkora bevételek lesznek, azaz mivel lehet tervezni a 2018-as évet.
Ezért inkább az a valószínű, hogy – ha nem is pótköltségvetést, de a tavalyihoz hasonlóan – idén ősszel is lesznek olyan intézkedések, amelyek érintik a költségvetés kiadási oldalát.
Tavasszal benyújtják a választási évet érintő adótörvények módosítását is. A nemzetgazdasági miniszter már felvetette a személyi jövedelemadó csökkentését, amelyhez szerinte tartós növekedési pálya kell (3 százalék felett növekvő GDP). Ahogy a költségvetésnél, itt is kérdéses, hogy a döntést tavasszal meghozza-e a kormány, vagy kivár még.
A kormány tervei között szerepel a családok pénzbeli támogatásával, valamint a gyermekes családokat segítő juttatásokkal, kedvezményekkel összefüggő szabályok megváltoztatása.
+ 1 PISA jelentés utáni közoktatási döntések
Az elemzés a „TOP ügyek” közé sorolja a „közoktatási rendszert érintő módosításokat”. Bár a jogalkotási tervben ezzel kapcsolatban nem szerepel semmi, de a miniszterelnök jelezte, a kormány januárban foglalkozik az üggyel. Az a kérdés, hogy a tiltakozó szakszervezetek, civilek mit tudnak kikényszeríteni, mert a kormány nyilvánvalóan nem akar az eddigi irányon változtatni.
A PA szerint a legnehezebb jogalkotási munkára a következő félévben a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Igazságügyi Minisztérium számíthat. Két tárca azonban nem veszi ki a kormányzati munkából a részét. Ez a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, valamint a Honvédelmi Minisztérium – írja a Policy Agenda.
