Körülbelül kétszeres-háromszorosára nőtt idén a munkavállalói betegszabadságolások aránya 2013-2014-hez képest, ügyfeleink beszámolóit, illetve cégünk adatait figyelembe véve – számolt be a Napi.hu-nak Fehér Tamás, a Trenkwalder Kft. ügyvezető igazgatója. Idén szeptemberben volt a csúcs, ám a jó idő nem indokolta, hogy betegségek miatt tömegesen menjenek betegszabadságra a dolgozók.
Magyarázata szerint a dolgozókban tudatosult a béremelési hullám, tudják, hogy erős lesz a minimálbér növelése és azok, akik valamivel a minimálbér felett keresnek már most követelik, hogy az ő bérüket is komolyabban emeljék. A betegszabadság egy fegyver a dolgozók kezében, amivel nyomást gyakorolhatnak, s ma már könnyedén jelentenek beteget, mert nem félnek az elbocsátástól.
Tapasztalata alapján a háziorvosok nagyon könnyen helyezik táppénzre a dolgozókat, Fehér szerint a jelenség intő jel a cégeknek, hogy immár komolyan kell tárgyalni a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel.
A trendet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai is megerősítik. A válságot követő évek adatai egyértelműen azt mutatták, hogy rendszerint csak az ment betegállományba, aki feltétlen szükségét érezte: 2010-ről 2012-re a táppénzkifizetés összege mintegy 30 százalékkal esett vissza. Ám ez a helyzet az utóbbi években megváltozott.
Más vélemények is vannak
Nem azért mennek most tömegesen betegszabadságra, mert nem akarnak dolgozni, hanem mert sokan nem bírják már a túlterhelést – vélekedett a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnök. Az, hogy ez a megugrás bekövetkezik, prognosztizálható volt, hiszen számos iparágban már nyár közepe-vége felé elfogytak a túlórakeretek. Ám ez nem a túlórák eltűnését hozta el, hanem, hogy ettől kezdve a vállalatok eltérő jogcímeken fizetik ki a túlórákat – gyakran a törvényesség határait is átlépve.
Ami most történik, azt tükrözi, hogy sokan fizikailag és pszichikailag túlhajszolták magukat, családi és magánéleti szükségleteik a végletekig háttérbe szorultak. A folyamat az elmúlt évek trendjének – a munka világa keményebb szabályozásának – következménye, de az elmúlt egy-két év rendkívül nagy túlterhelése szintén megjelenik a táppénzek mögött – nemcsak a feldolgozóiparban, hanem például a buszvezetők, sofőrök körében is.
