Mérföldkő a magyar kriminalisztika történetében a szombat este történt körúti robbantás. Soha azelőtt nem támadtak magyar rendőrökre a klasszikus – az IRA és az ETA által is alkalmazott – politikai terrorizmus eszközével. Papp Károly országos rendőrfőkapitány vasárnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: a rendőröket ki akarták végezni, a nyomravezetőnek 10 millió forintot ajánlottak fel.
2016 őszén talán idegennek tűnhet egy robbantás a fővárosban, de ez nem volt mindig így. A rendszerváltás előtt nem sokkal, 1989-ben a 2-es metróban történt robbanás, a 90-es években pedig egyre-másra detonációkról szóltak a hírek. A legtöbb alvilági leszámolás és homályos hátterű, leginkább politikai indíttatású ijesztgetés volt, amikről még ma is csak nagyon keveset tudunk.
- 1989. február 17-én egy házi készítésű csőbomba szakította le a 2-es metró egyik szerelvényének tetejét. A detonációban – a csodával határos módon – nem sérült meg senki, az elkövetőt nem találták meg, a támadás indítéka ismeretlen.
- 1991-ben a Ferihegyi Repülőtér 1-es termináljánál robbantottak szélsőbaloldali merénylők, a támadás a Szovjetunióból kivándorló zsidók ellen irányult. Két terrorista Ausztriában lett gyanús egy házaspárnak, egyiküket a rendőrök lelőtték, a másik személyt kiadták Németországnak, ahol beismerte, hogy részt vett a ferihegyi merényletben. Harmadik társuk kiléte azóta sem ismert.
- 1994 júniusában a Parlament 19-es kapujánál robbant bomba, júliusban pedig a Mátyás-templom Halászbástya felőli részén lépett működésbe egy robbanószerkezet. Egyik esetben sem sérült meg senki, az elkövetőket nem sikerült felkutatni.
- 1996 októberében a Budapest-Esztergom között menetrend szerint közlekedő Volán buszon robbantottak, három utas súlyosan megsérült. Négy nappal később a Zsinagóga közelében, a Wesselényi utcában robbant fel egy szeméttároló, személyi sérülés nem történt. Decemberben egy Rákóczi úti Patyolat üzlet előtt házi készítésű csőbomba lépett működésbe, senki sem sérült meg.
- 1997 februárjában a XIV. kerületi MSZP-irodánál lépett működésbe egy csőbomba, márciusban pedig az SZDSZ XVI. kerületi alatti irodájának ablakában találtak robbanószerkezetet, amelyet azonban még időben hatástalanítottak a tűzszerészek. Áprilisban ismét az MSZP-t vették célba, az Újpesti iroda bejáratánál történt detonáció, személyi sérülés nélkül.
1998: a bombák és a választások éve
1998 választási év volt, számos, valószínűsíthetően politikailag motivált robbantás történt: márciusban Kecskés Ákos, az SZDSZ hódmezővásárhelyi képviselőjének szeméttárolójába dobtak Molotov-koktélt, néhány nap múlva a Független Kisgazda Párt fővárosi székháza előtt egy nejlonzacskóban találtak robbanószerkezet, amelyet időben hatástalanítottak. Négy nappal később, március 16-án Torgyán József pártelnök otthonánál robbantottak, ami “csak” anyagi kárral járt. Áprilisban a Dembinszky utcában egy külföldi állampolgár tulajdonában lévő autót robbantottak fel, még ebben a hónapban Hafez Ismail egyiptomi állampolgár Mercedes típusú autójában helyeztek el pokolgépet, a detonációban három járókelő, valamint a mentésben egy tűzoltó sérült meg.
Május 1-én Szájer Józsefnek, a Fidesz frakcióvezetőjének XVI. kerületi lakása előtt lépett működésbe egy robbanószerkezet. A lépcsőházban jelentős kár keletkezett. A szakértők szerint a robbanóanyag fajtája megegyezett azzal, amit Torgyán lakásánál használtak. A nyomozást 2001 októberében zárták le, az elkövetőről nem tudunk semmit. 1998 május 24-én az MDF Nagytétényi út és a Dózsa György út sarkán található irodájánál hoztak működésbe robbanószerkezetet, ketten könnyebb sérüléseket szenvedtek. Június 15-én a Fidesz Lendvay utcai székházában egy magasföldszinti erkélyen robbant bomba, csak az épület sérült meg.
1998-ban számos, alvilági ijesztgetésnek tekinthető robbantás is történt: májusban a Kalóztanya sörözőnél négyen sérültek meg, az Andrássy úti Made Inn Music Clubnál pedig anyagi kár keletkezett. A legnagyobb horderejű leszámolás július 2-án, az Aranykéz utcában történt, amikor egy Polski Fiat 126-os alatt nagy erejű robbanóeszköz lépett működésbe. A merénylet célpontja az olajügyek koronatanújaként számon tartott – Boros Tamásként ismert – Boros József Károly lehetett, akinek a rendőrségen tett, több alvilági alakra terhelő információkat tartalmazó videóvallomása akkoriban már széles körben ismertté vált. A merénylet másik három áldozata és a húsz sérült vétlen járókelő volt. Az Aranykéz utcai leszámolás szinte kivételnek tekinthető, ugyanis a szlovák Jozef Rohác személyében kézre kerítették az elkövetőt.
[central_CentralTagComponentWidget title=”Robbanás Budapesten” tag_select=”-1″ tag_id=”155903″ category_id=”” item_limit=”5″ hide_lead=”true” show_image=”true”]
Pintér jött, a bombák elhallgattak
Pintér Sándor az első Orbán-kormányban 1998 július 2-án foglalta el a székét. Érkezésével a robbantások, ha nem is tűntek el teljesen, szép lassan kimentek a divatból. 1998 augusztusban egy százhalombattai vállalkozó Porsche személygépkocsija menet közben robbant fel, vezetője életveszélyes sérüléseket szenvedett. Több Molotov-koktélos támadás is történt, azonban a korábbi, politikai akciók sorát mintha elvágták volna.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Pintér Sándortól függetlenül két okra vezethető vissza, hogy a 90-es években szinte mindennapos robbantások alábbhagytak. A merényletek nagy része az olajszőkítési botrányhoz kapcsolódott, 1998 őszétől az olajszőkítők tevékenysége szűk korlátok közé szorult, a csalók a hihetetlen médiafigyelem és a korábbi szabályozási lépések miatt úgy érezték, hogy egyre forróbb lesz a lábuk alatt a talaj, aránytalanul nagy kockázatot kell vállalniuk.
1995-96-os politikai helyzet miatt kialakult egy olyan szituáció, amelyben a belügyi vezetés és az ORFK között nem volt meg az összhang. Teljesen természetes, hogy egy ilyen helyzetet a szervezett bűnözés kihasznál. Különösen akkor, amikor az olajszőkítésből százmilliárdokat lehetett keresni bizonyos bűnözői csoportoknak. Pintér Sándor kinevezésével egy újfajta, sokkal precízebb belügyi vezetést alakítottak ki, kijelenthető, hogy a Belügyminisztérium átszervezése sikeres volt
– mondja a szakértő, aki hozzáteszi: Pintér Sándor egy a korábbinál sokkal eredmény-orientáltabb szervezetet hozott létre, és ennek pozitív hatásai voltak a rendőrség munkájára is. Ez a két körülmény egyértelmű üzenet volt az alvilágnak, eljött egyfajta új, konszolidáltabb időszak. A robbantások nem tűntek el teljesen, a 2000-es években több ilyen jellegű akcióra is volt példa, a jelentősebb események mögött a szélsőjobb tevékenysége állt.
A Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbált hatást gyakorolni a kormánypártok politikájára, és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A szervezet Molotov-koktéllal támadott meg MSZP- és SZDSZ-pártirodákat, képviselők és miniszterek – Hiller István és Kóka János – otthonait, Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlanánál pedig robbantottak. A detonációkban nem sérült meg senki (Csintalan Sándort viszont egy vascsővel bántalmazták). Budaházy Györgyöt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélték.
2014 januárjában a CIB Bank Lehel utcai fiókjánál egy bukósisakos férfi hajtott végre robbantást. Személyi sérülés nem történt, de a bank jelentős anyagi károkról számolt be. Pintér Sándor Sneider Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő kérdésére idén júliusban közölte, hogy a nyomozást október 7-éig meghosszabbították. Pintér rendőrsége hibázott, de minden követ megmozgat.
A szombat éjszakai robbantás kapcsán a szakértő komoly rendőrségi hibára hívja fel a figyelmet.
– magyarázza Tarjányi Péter, aki szerint bármelyik konteóról is legyen szó, abban minden oldal megegyezik, hogy a mai Magyarország rendőrsége és belügyminisztériuma nem fogja tudni kivizsgálni az ügyet.
Ez valóban súlyos üzenet. Amint a rendőrség felismerte, hogy a közösségi médiában milyen forgatókönyvek pörögnek százasával, ezresével, tájékoztatást kellett volna adnia. Meg kellett volna nyugtatnia a kedélyeket és leszögezni, hogy nincs szükség találgatásra. Azt kellett volna mondani, hogy emberek, bízzatok abban, hogy a szakma teszi a dolgát, már ki tudjuk zárni, hogy nem Párizshoz és Brüsszelhez kapcsolódóan, azzal egyenértékű támadásról van szó. 7-8 óra után már valószínűleg tudták, nem dzsihadista robbantásról van szó.
A biztonságpolitikai szakértő csalódottan azt mondja: azért, hogy politikai oldaltól függetlenül sokan gondolják úgy, hogy a hatóságok abban érdekeltek, hogy az igazság ne derüljön ki, “nagyon sokat kellett dolgozni”. Hangsúlyozza:
Ez nyilvánvalóan nincs így. A rendőrség hihetetlen gőzerővel dolgozik. Apait-anyait beleadnak, hogy elfogják az elkövetőt, és nem csak azért, mert rendőrök sérültek meg.