A Habsburg uralkodók és magyar alattvalóik viszonya ritkán volt felhőtlen. Ez a “rebellis nép” valamiért nem tűrte jól a német uralmát maga felett… Nemtetszésének változatos módszerekkel és viszonylag gyakran hangot is adott, például a trónfosztás kimondásával: a Habsburg család csaknem négy évszázados hazai uralma során összesen négy alkalommal.
Az első Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevéhez fűződik. A cseh rendek lázadásával induló harmincéves háború zűrzavara kiváló alkalmat teremtett a fejedelemnek az ország egyesítésére, így – török jóváhagyással – 18 ezres sereggel csatlakozott a Habsburg-ellenes erőkhöz.
Bethlen Gábor nem vállalta
Bethlen 1619-es hadjárata komoly sikereket hozott, Kassa és Pozsony elfoglalása után az év végén már elfoglalta Bécs egyik elővárosát. Rengeteg támogatót is szerzett elsősorban a protestáns magyar nagyurak köreiből, de támogatta őt a megyei nemesség és a polgárság is.
![Szörnyű szitokkal illette Bercsényi gróf a királyt 1 Bethlen Gábor (Wikipedia)](http://24.hu/app/uploads/2016/08/bethlen-gabor.jpg)
Ő viszont nem volt hajlandó megkoronáztatni magát, pedig még a Szent Korona is a birtokában volt. Döntését jól átgondolta. A török ugyanis világossá tette, hogy nem járul hozzá Erdély és a királyi Magyarország egyesüléséhez, Bethlen koronázása kemény megtorlást, az egész ország megszállását vonta volna maga után. Ráadásul a rendek igencsak szűkre hagyták a leendő király mozgásterét, Bethlen joga gyakorlatilag az országgyűlések összehívására és a törvények megerősítésére korlátozódott volna.
Így hát Magyarországnak nem lett Gábor királya. Az 1621-es nikolsburgi békében pedig Bethlen lemondott a királyi címről, a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket visszaadta II. Ferdinándnak.
Lekutyázta a királyt
A második alkalom a Rákóczi-szabadságharc tetőpontján érkezett el 1707. június 13-án. Az ónodi országgyűlés határozatot hozott a Habsburgok trónfosztásáról. Ekkor hangzottak el Bercsényi Miklós főgenerális híressé vált szavai:
Eb ura fakó, maji napságtul fogvást Joseph nem királyunk, …, az ország pedig mondassák interregnumnak mind addig, meglen más országgyűlés alatt királyt nem választunk.
![Szörnyű szitokkal illette Bercsényi gróf a királyt 2 Bercsényi Miklós (Wikipedia)](http://24.hu/app/uploads/2016/08/bercsenyi-miklos.jpg)
Az eb ura fakó borzalmas, trágár sértés volt akkoriban. Fakónak akkoriban a komondort mondták a színe miatt, tehát Bercsényi felkiáltása ma úgy hangozna: eb ura a kutya. Magyarul kutyának nevezte József császárt, aki ebek felett uralkodik, a magyar pedig nem az – maradjon csak meg saját falkájánál, boldogítsa az osztrákokat, mi nem kérünk belőle.
“Hitszegő Habsburgok”
Legközelebb Kossuthék szánták el magukat erre a lépésre, amikor 1849. április 14-én, a debreceni Nagytemplomban tartott nyílt ülésen, a képviselők közfelkiáltással fogadták el a javaslatot a függetlenség kimondásáról és az uralkodóház trónfosztásáról.
… ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg-Lothringeni ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, a magyar koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. … “trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik
– fogalmaz a magyar Függetlenségi Nyilatkozat.
![Szörnyű szitokkal illette Bercsényi gróf a királyt 3 Kossuth Lajos (Wikipedia)](http://24.hu/app/uploads/2016/08/kossuth-lajos.jpg)
Az utolsó
Az első világháború után a Habsburg IV. Károly Magyarországon is felfüggesztette királyi jogainak gyakorlását, ám 1921 tavaszán úgy döntött, visszafoglalja trónját. Március 26-án, váratlanul tűnt fel az országban, majd felszólította Horthy Miklós kormányzót, hogy adja át neki a hatalmat. Mivel azonban a szomszédos országok, és a nagyhatalmak is világossá tették, nem hajlandók elfogadni a Habsburg-restaurációt, Horthyéknak sikerült lebeszélniük a visszatérésről.
Októberben aztán a király ismét próbálkozott, ezúttal fegyverrel tért vissza. 1921. október 23-án a fővárosnál sikerült megállítani, a királyi párt őrizetbe vették, majd az ország végleges elhagyására kényszerítették és Madeira szigetére száműzték. Két héttel később pedig – a nagyhatalmak nyomására – a nemzetgyűlés törvénybe foglalta a Habsburg-ház újabb, egyben utolsó trónfosztását.