Kovács Levente (képünkön) erre felidézte, hogy a hitel visszafizetési nehézségekkel küzdő jelzálogadósoknak a kormány, a jegybank és a bankszektor szoros együttműködésben több megoldási programot dolgozott ki. Így alakították ki a Nemzeti Eszközkezelőt, amely több tízezer családnak nyújtott segítséget. Jegybanki ösztönzésre, az NGM-mel közösen, sikerült a teljes lakossági devizahitel-állományt forintosítani, új elemként pedig a családi csődvédelmet az Igazságügyi Minisztériummal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal szimbiózisban rekordidő alatt dolgozták ki és vezették be – sorolta.
Többször felhívtuk a figyelmet, hogy éppen a rendkívül rövid előkészítési idő miatt minden bizonnyal szükség lesz további finomításokra, például az adminisztratív ügyfélterhek csökkentésére, a rendszer hatékony működtetése érdekében – tette hozzá.
A családi csődvédelem azoknak a túladósodott ügyfeleknek nyújt hathatós segítséget, akik az adósságrendezés vagy az állami csődgondok szigorú feltételeket szabó támogatása mellett szeretnék rendezni fizetési helyzetüket. A bankszektor minden érdeklődő ügyfelet pontosan tájékoztat a lehetőségről, sőt aktív megkereséssel is kínálja ezt a megoldást – jegyezte meg.
Ezért vissza kell utasítanom minden, a helyzet nem ismeretéből fakadó olyan kijelentést, mely alaptalan állításokat fogalmaz meg a kormányzat által létrehozott Családi Csődvédelmi Szolgálat által működtetett magáncsődről és annak eredményéről – mondta.
A magáncsőd bevezetésének nemzetközi gyakorlata az, hogy az indulást követő évek után, immár a helyi tapasztalatok birtokában fejlesztik tovább a rendszert. Jellemzően ezt követően valósulhat meg a rászoruló ügyfelek széles körű bevonása – tette hozzá.
