Hozzátette: a közlekedési tárca szeretné a négynapos matricát már ez év december elsejétől újra kibocsátani változatlan áron. A miniszter megerősítette, az M5-ös autópályát a remények szerint már a jövő év első hónapjaiban bevonják a matricás rendszerbe és várhatóan itt megtartják az egyutas fizetési módot, mivel erre a fizető kapuk rendszere alkalmassá teszi.
Csillag István kifejtette: az M5-ös autópálya bevonása a matricás rendszerbe önmagában nem jelent majd autópályadíj-emelést jövőre. A miniszter azonban hozzátette, hogy miután jövőre több autópálya-szakaszt is átadnak, ezzel nő a használható autópályák hossza, ami azt jelenti, hogy emelkedik azok fenntartási költsége is, ez pedig, mivel az autópálya-díjak fedezik jelenleg is az autópályák fenntartását, így mindenképpen még év közben autópályadíj-emelés várható.
Csillag István emlékeztetett arra, hogy az idén mintegy 14 milliárd forint bevétele származik a büdzsének az autópálya-díjakból és a jövő évi tervezett összeg is alig haladja meg a 15 milliárd forintot.
Véleménye szerint annak, hogy a D2-es (3,5-7,5 tonna közötti teherjárművek), illetve a D3-as (7,5 tonna feletti nehézgépjárművek) kategória autópálya-díjai lényegesen magasabb mértékben emelkednek, mint a D1-es kategóriáé, ezzel Magyarország elkezdi a lassú felzárkózást Európa más országaihoz, így például Szlovákiához, Csehországhoz, Ausztriához, ahol a kamionosok 10-12-szeresét fizetik autópályadíj-használatként, mint a személygépkocsi-tulajdonosok.
A miniszter elmondta, hogy jelenleg a D1 és a D2 kategória között háromszoros a különbség, ami jövőre három és félszeresére nő. A D1 és a D3 kategória árkülönbözete jelenleg közelít a négyszereshez, és jövőre több mint négyszerese lesz.
Csillag István az Országgyűléshez kedden benyújtott autópálya-törvénnyel kapcsolatban elmondta: mivel a magyar gyorsforgalmi úthálózat sűrűsége egyharmada az EU átlagának, így a cél felzárkózni Európához.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke elmondta, 1998 és 2002 között mindössze 89 kilométer autópályát és 20 kilométer autóutat adtak át a forgalomnak, ám ennek többségét még az 1994-1998 között kormányon lévő MSZP és SZDSZ határozta, illetve indította el. Utalt arra, hogy a Fidesz-kormány alatt nem a közlekedési tárca felügyelte az autópálya-építést, hanem a Magyar Fejlesztési Bank, így az Országgyűlés ellenőrzése alól kikerült ez a terület.
Kuncze Gábor közölte: ez a helyzet 2002-ben a szocialista-szabad demokrata kormány hatalomra kerülésével gyökeresen megváltozott és visszakerült a közlekedési tárcához az autópálya-fejlesztés, így annak finanszírozása is közvetlenül a költségvetésből valósul meg. Ez azt is jelenti, hogy az Országgyűlésben erről vitákat lehet lefolytatni. Megemlítette azt is, hogy szemben a 1998-2002. közötti időszakkal, amikor közbeszerzési eljárás nélkül bízták meg az autópálya-kivitelezőket, 2002 óta ismét nyílt közbeszerzési eljárással nyerhetik el a megbízást az autópálya-építők.
