A világbajnokságra való kijutásnak egyetlen biztos módja az, ha megnyerjük „D” jelű a csoportot, az európai csapatokat tömörítő kilenc csoport győztese automatikusan résztvevő. Ez szinte lehetetlen kihívás, mivel a hat ország válogatottját tömörítő csoportban mellettünk Hollandia, Törökország, Románia, Észtország és Andorra is ott van. Ha csak az aktuális világranglistát vesszük alapul, ahol Egervári Sándor csapata 37., – a csoportban lévő csapatok közt a harmadik legjobb, viszont alig egy hónapja még másodikak voltunk – úgy akárcsak az Európa-bajnokság selejtezőjében a tisztes helytállásban reménykedhetünk. A hollandok (8. hely) és a törökök (35. hely) is megelőznek minket, így ha csak e papírformát vesszük figyelembe már most elkezdhetnénk építeni a 2018-as csapatot…
Egervári Sándor és a mára teljesen kialakult 22-24 fős kerete ugyanakkor másként, sportemberhez méltón gondolkodik. A szövetségi kapitány a csoportot rendkívül erősnek nevezte, ugyanakkor azt is elmondta elutazás előtt: „Szeretnénk előrelépni, azaz a cél a második, vélhetően pótselejtezőt érő pozíció”
Hogy mi kell ehhez? Tény, a hollandok eddigi eredményeiket, rutinjukat, játéktudásukat, egyéni képességeiket tekintve is kimagaslanak a csoportból – szinte garantált az első helyük -, míg Andorra épp ellenkezőleg, lefelé lóg ki. A török, román, észt magyar négyes megközelítőleg azonos játékerőt képvisel.
Az biztos, minimum 20 pontot kell szerezzen a magyar csapat a második helyhez. Íme a recept: itthon az összes meccset hozni kell, idegenben Andorrát és Észtországot is verni kell, míg a román, török meccsből egyet legalább döntetlenre kell hozni. Ez éppen 7 győzelmet, egy döntetlent és 2 vereséget, azaz 23 pontot jelent, amivel megkockáztatjuk, akár a csoport elsőség is összejöhet.
A sport24 ilyen optimista, amit elsősorban a magyar labdarúgásban immár két éve zajló pozitív folyamatok mondatnak velünk. A szövetségben rend van. Egervári Sándor a közelmúlt történelméhez képest elképesztően régen, több mint két éve vezeti a válogatottat, ímmár a második világversenyre próbálja kivezetni a csapatot. Az állandóságnak és a nyugalomnak köszönhetően kialakult a masszív játékosállomány gerinc, amelynek zöme komoly bajnokságban futballozik – és most éppen futballozik – és kialakult a hozzájuk rendelt játékstílus is. Vannak olyan játékosaink, akiket Európában már nem kell bemutatni. Dzsudzsák, Hajnal, Juhász, Gera neve igazán jól cseng nemzetközi szinten is a klubfutballban.
Ugyanakkor ez a holland válogatott hatalmas pofont kapott júniusban az Európa-bajnokságon, átalakulóban van – mikor, ha nem éppen jövő kedden lehetne elkapni. A török és a román sem ugyanaz, mint 8-10 évvel ezelőtt, az észtek pedig ügyesek, ügyesek, de mi jobbak vagyunk náluk.
Na ezért fogunk legalább pótselejtezős, a csoport második helyén, és lehetőleg a négy legjobb csoportmásodik között végezni, ergo egyenes ágon, pótselejtező nélkül kijutni a világbajnokságra. Ehhez ma este teheti meg az első lépést az igazán támadószellemben felálló magyar nemzeti tizenegy.
