A politikus a ZDF országos köztelevízióban sugárzott interjúban elmondta, hogy amikor tavaly dönteni kellett a menekülthullám kezeléséről, meg kellett fontolni, vajon “hagyjuk-e Görögországot egyedül a feladattal”, vagy “bánjunk igen rosszul a menekültekkel, ahogy például Magyarországon tették”, vagy pedig humanitárius okokból “védelmet nyújtunk az embereknek”.
– mondta Angela Merkel.
A történtek első “tanulsága”, hogy korábban el kell kezdeni foglalkozni azzal, hogy miként élnek az emberek az EU szomszédságában, és többet kell tenni a menekülésre késztető okok megszüntetéséért. Másodszor “meg kell tanulni”, hogy miként lehet megvédeni az uniós külső határt és megakadályozni az illegális migrációt, a harmadik teendő pedig a menekültek “méltányos elosztása” az uniós tagországok között – mondta a német kancellár, kiemelve, hogy az első két területen jelentős a haladás, de a menekültek elosztásában “még mindig vannak hiányosságok”.
Az EU-Törökország megállapodásról szólva hangsúlyozta, hogy mindkét fél érdeke az illegális migráció megakadályozása, amikor pedig stabilizálódik a helyzet, az EU-nak legális úton is be kell fogadnia menekülteket, és erről tárgyalnia kell Törökországgal.
Nagy-Britannia nem mazsolázhat
A kancellár a brit uniós tagságról tartott népszavazással kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte a Brexit – Nagy-Britannia kilépése az EU-ból – visszafordíthatatlan folyamat. A brit szavazók “meghozták a döntést”, így a következő lépés az lesz, hogy országuk az uniós alapszerződés 50. cikkelye alapján kezdeményezi a kiválást. Ez “emberi számítás szerint” akkor történik majd meg, amikor végrehajtják a váltást a miniszterelnöki tisztségben – mondta Angela Merkel. Kiemelte, hogy
A Nagy-Britannia nélküli EU-ban a legfontosabb feladat a belső és külső biztonság erősítése, “beleértve a külső határok védelmét”, továbbá a versenyképesség és a gazdasági növekedés erősítése és a munkanélküliség csökkentése, a harmadik súlypont pedig a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása. A huszonhetek vezetői ezekről az ügyekről tárgyalnak majd szeptember közepén Pozsonyban – mondta Angela Merkel.
Hangsúlyozta, hogy nem az EU intézményi felépítésével vagy az integráció további mélyítésével kell foglalkozni, hanem azzal, hogy miként lehet “eredményeket elérni”. Egyben visszautasította azt a felvetést, hogy Németország ragaszkodása a költségvetési fegyelmet és szerkezeti reformokat a középpontba helyező politikához hozzájárult volna a Brexitet pártolók győzelméhez Nagy-Britanniában és az EU-val szembeni elégedetlenség erősödéséhez a közösség más országaiban.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kiemelte, hogy Németország a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) által vezetett kormány idején – a kétezres évek elején – elindított szerkezeti reformoknak köszönheti, hogy több munkahely jött létre és beindult a növekedés. Hozzátette, hogy szerinte más uniós tagállamoknak is ezt az utat kell követniük.
