Winston Churchill második világháborús beszédei főleg 1940-41 között – amikor Nagy-Britannia egyedül állt szemben a náci hadigépezettel – tettek sokat a brit harci szellem fenntartásáért. A kormányfő úgy beszélt a háború tragikus eseményeiről, hogy honfitársaiban düh, dac ébredt, önbizalom, elszántság öntötte el őket.
Kicsit selypített, dadogott
Pedig Churchill számára nem volt “könnyű” a szónoklás. Eleinte azért is kevesebbnek tartotta magát kortársainál, mert nem járt egyetemre, nem rendelkezett szónoki rutinnal.
A végeredmény viszont nagyon is eredeti lett, ami nem kis mértékben óriási szókincsének volt köszönhető, és hogy gyakran alkalmazott szójátékokat, alliterációkat, költői képeket – olvashatjuk a Natoinal Geographic ,Világrengető beszédek, melyek megváltoztatták a világot című kiadványában.
Miután 1940 májusában miniszterelnök lett, bevallotta: egész addigi életében erre várt. Május 13-án pedig, alsóházi bemutatkozó beszédében őszintén, kendőzetlenül beszélt arról, mit várhatnak tőle. Ekkor hangzott el a talán legközismertebb churchill mondat, amit viszont csak kevesen szoktak teljesen pontosan idézni.
Vért, erőfeszítést, könnyeket és verítéket
Péntek este Őfelsége engem bízott meg az új kormány megalakításával. A Parlament és a nemzet óhajának megfelelően ez a kormány a lehető legszélesebb alapon fog nyugodni, és minden párt képviselve lesz benne. […] Most pedig felszólítom a Tisztelt Házat, hogy adja jóváhagyását a megtett intézkedésekhez, és biztosítsa bizalmáról az új kormányt. A jóváhagyás szövege így szóljon: »A Ház üdvözli annak a kormánynak a megalakítását, amely a nemzet egyesült és rendíthetetlen elhatározását képviseli, miszerint győzelemre viszi a Németország elleni háborút.« erre a feladatra kormányt alakítani már önmagában is komoly vállalkozás.
Azt mondta, Nagy-Britannia történelme egyik legnagyobb csatája előtt áll. Kérte a Tisztelt Házat, bocsássa meg, hogy nem készült hosszabb beszéddel – azért cselekedett minden ceremónia nélkül, mert arra volt szükség.
Ugyanazt mondom a Tisztelt Háznak is, amit a kormány új tagjainak: nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, könnyeket és verítéket.[…]
Azt kérdik tőlem, mit fogunk tenni? Ezt válaszolom: háborút viselünk szárazföldön, tengeren és levegőben a legjobb képességeink szerint, és mindazzal az erővel, amit Isten adott nekünk.[…]
Azt kérdik tőlem, mi a célunk? Egyetlen szóval válaszolok: a győzelem. Győzelem mindenáron, győzelem minden szörnyűség ellenére, győzelem, legyen a hozzá vezető út bármilyen hosszú és nehéz, mer tgyőzelem nélkül nincs túlélés.
(Kiemelt kép: Churchill, Roosevelt és Sztális Jaltában/Wikipedia)
