Az írországi abortusztilalom diszkriminatív, kegyetlen és megalázó bánásmódnak teszi ki a nőket, és azonnal meg kell szüntetni ezt a gyakorlatot olyan esetekben, amikor a magzatnak az élettel össze nem egyeztethető rendellenessége van – jelentette ki az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága.
Csak külföldön számíthatnak segítségre
A genfi testület 29 oldalas jelentést tett közzé, melynek kiindulópontja, hogy 2011-ben a dublini Amanda Mellettől megtagadták az abortuszt, noha az orvosok megállapították: a magzatnak olyan szívrendellenessége van, hogy a méhen kívül nem lesz képes életben maradni.
Az ír törvények csak akkor teszik lehetővé a terhesség-megszakítást, ha az anya élete veszélyben van. Máskülönben ki kell hordaniuk még az életképtelen magzatot is. Egyetlen lehetőségük, hogy külföldre utaznak. Angliában évente ír nők ezrein hajtanak végre abortuszt.
A testület arra a következtetésre jutott, hogy az ír abortusztörvény megsérti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, és széleskörű reformra van szükség. A bizottságnak ugyanakkor nincs jogi eszköze arra, hogy betartassa az egyezményt.
Volt nő, akit meghalni is hagytak
Amanda Mellet azt mondta: reméli, az ír kormányban meglesz a bátorság ahhoz, hogy végrehajtsa a szükséges változtatásokat. „Remélem, rövidesen eljön az a nap, amikor az ír nők hozzájuthatnak a szükséges egészségügyi ellátáshoz saját hazánkban, ahol együtt lehetünk a szeretteinkkel, saját orvosainkkal, és hazamehetünk a saját ágyunkba, ahol sírhatunk” – nyilatkozta. „Egyszerűen nem tehetik ki tovább a nőket ennyi fájdalomnak és traumának” – tette hozzá.
Emberi jogi szervezetek remélik, hogy az ENSZ-jelentés ismét növeli a nyomást Írországon, ahol három éve sikerült azt is elérni, hogy legalább akkor végrehajthassanak abortuszt, ha a nő élete van veszélyben. Erre is azután került sor, hogy 2012-ben egy ír kórházban vérmérgezésben meghalt egy indiai nő, amiatt, hogy az orvosok nem voltak hajlandóak végrehajtani a terhesség-megszakítást.
Az „életpártiak” akarják megmondani
A közvélemény-kutatások szerint egyébként az írek többsége támogatja, hogy engedélyezzék az abortuszt magzati rendellenesség, vagy nemi erőszak, illetve vérfertőzés esetén, de az abortuszellenes aktivisták élesen tiltakoznak ez ellen. A Pro Life Campaign szervezet vezetője szerint az ENSZ egy abortuszpárti lobbicsoport, és azt mondta, Amanda Mellet magzatának meg kellett adni az esélyt a túlélésre, függetlenül az orvosi szakvéleménytől.
Az ENSZ-jelentés ugyanakkor arra mutat rá, hogy semmi nem igazolja azt, hogy a nők jogai elé helyezzük annak a meg nem született gyermeknek az életét, akin nem lehet segíteni. Ez a hozzáállás rendkívüli szenvedést okozott Amanda Mellet számára.
Lelki segítségnyújtást sem kapott az államtól
A nőnek egyébként azt mondták az orvosok, miután megállapították a magzat életképtelenségét, hogy nem hajthatnak végre abortuszt, annyit tehetnek, hogy eltávolítják a magzatot, ha meghalt. Három hét múlva újabb vizsgálaton vett részt, ahol az orvosok megállapították, hogy az akkor 24 hetes magzat továbbra is életben van. Ezután férjével az angliai Liverpoolba utazott, ahol 36 órával később holtan jött világra kislánya.
A nő ráadásul lelki segítségnyújtásra sem számíthatott az ír állami egészségügytől, mert a törvények azt is kimondják, hogy az csak azoknak a nőknek jár, akik kihordják a gyermeküket, vagy elvetélnek. És még egy megaláztatás érte: a gyermek hamvait haza akarta vinni Írországba, de nem engedték fel a repülőre, csak három hét múlva, futárszolgálattal kapta meg. (AP)
