Beruházó németek – nem a bér fontos?

2 milliárd eurót fektettek be A 2003. évi konjunktúra-jelentéshez – amelyet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a FigyelőNet rendelkezésére bocsátott – 142 cég töltötte ki a kérdőívet. Az adatokból kiderült, hogy a megkérdezettek összesen 2,01 milliárd eurót fektettek be eddig Magyarországon, vagyis véleményük elég komolyan eshet latba, amikor a külföldi beruházási klímát érintő kérdésekről van szó.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1995 óta minden évben elkészíti konjunktúra-jelentését. A jelentés tükrözi mindazon tagvállalatok adatait, véleményét és várakozásait, amelyek évről évre kitöltik a ma már hagyományosnak mondható kérdőívet.

A német cégek válaszaiból kitűnt, hogy Magyarországon elért eredményeik nagy részét (42,5 százalékát) visszaforgatják itthoni beruházásokra. Ez hazánk iránti elkötelezettségük jele, azt mutatja, hogy terveik több évre szólnak.

Csak magyarul nem megy A berlini ITDH képviselet tapasztalatai szerint Németországban nagy az érdeklődés a magyar vállalkozók iránt, ám a partneri kapcsolatokat hátráltatja, hogy sajnálatos módon a hazai vállalkozók – bár sokaknak megfordul a fejében, hogy külföldre nyissanak – legtöbbször az első lépésnél elakadnak, mert hiányzik eszköztárukból a német nyelvismeret. Kevés olyan kicsi társaság van, amelyik németországi piacra lépését annyira komolyan venné, hogy egy nyelveket ismerő munkatársba fektetné pénzét, mielőtt még próbálkozásaiból eredményt látna. Legalább ennyi kockáztatás pedig szükséges ahhoz, hogy a vállalkozó sikerrel lépjen a német piacra.

Fontos a gazdasági stabilitás és a piacnyerés

A német cégek befektetési motivációja a felmérés központi kérdésköre volt. Mint kiderült, 2003-ban is a gazdasági stabilitás volt a Magyarország mellett szóló legfontosabb érv. 138 válaszoló közül 107-en tartották ezt nagyon fontosnak, vagyis a cégek 77,5 százaléka nagy jelentőségűnek vélte ezt a faktort, és mindössze 21 százalék tartja ezt a tényezőt kisebb jelentőségűnek.

Az új piacok meghódítása majdnem hasonló arányban volt fontos: a vállalkozások 75 százaléka jelölte meg ezt lényegesként. Kevésbé jelentősnek 14, nem jelentősnek pedig 11 százalék minősítette ezt a kérdést.

A jó képzettségi szint már a második-harmadik helyre jött fel a ranglistán. Ez a tényező is 75 százalékot kapott, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 67 százalékhoz képest egyre több német érdekeltségű vállalat tartja fontosnak a szakképzett munkaerőt.

A politikai stabilitás szerepe viszont csökkenőben van. Tavaly még a vállalatok 79 százaléka tartotta ezt nagyon fontosnak, idén már csak 72 százaléka.

Erősek a dél-német kapcsolatok A németországi ITDH nemcsak Berlinben, hanem több németországi nagyvárosban, így Frankfurtban és Münchenben is jelen van. Magyarország és a különböző tartományok között azonban nem azonos a kereskedelem intenzitása. Erősek a kapcsolatok a dél-német térségben, hiszen Magyarország kereskedelmi forgalmának több mint 50 százalékát két német tartománnyal, Bajorországgal és Baden-Württemberggel bonyolítja le.

Kevésbé fontos a bérköltség és a földrajzi fekvés

Sokkal kevésbé döntő tényező a földrajzi fekvés: ezt a vállalatok 57,4 százaléka minősítette lényegesnek. Az EU-csatlakozás pedig – miután eldöntött tény volt már idén – még kevésbé játszott szerepet (50,8 százalék) a beruházási hajlandóságban.

Érdekes módon az alacsony bérköltség mint szempont évek óta csökkenőben van, fontosságát tekintve. Idén például már csak 40 százalékot kapott ez a faktor, 2002-ben még 44-et, 2001-ben pedig 60-at. Ennek talán az lehet az oka, hogy azok a cégek, amelyek tartósan jelen vannak a magyar piacon, egyre inkább felismerik, hogy kevésbé olcsó számukra Magyarország. Azok a cégek viszont, amelyeknek ez a tényező, fontos volt, talán már nincsenek is Magyarországon.

A lista végén az alacsony adóterhek és az állami ösztönzők állnak. E két szempont már tényleg nem tekinthető döntő fontosságúnak: a cégek 39 és 26,3 százaléka tartotta ugyanis nagyon fontosnak e faktorokat.