Éhen halt gyöngyösi kislány: ennek nem lett volna szabad megtörténnie

Mint korábban megírtuk, a gyöngyösi szülők maguk hívták ki a mentőket a csontsoványra fogyott másfél éves kislányhoz, aki ekkorra azonban már órák óta halott volt. Egyelőre tisztázatlan, milyen körülmények közt hunyt el. A rendőrség gondatlanságból elkövetett emberölés ügyében nyomoz.

A mentőszolgálat elmondása szerint a legutóbbi, novemberben történt orvosi vizsgálaton még 7 kilós volt a gyermek, halálakor azonban már mindössze 3 és fél kilót nyomott. Arról érdeklődtünk, milyen mértékű éheztetés vezet ekkora fogyáshoz? A Medikids Gyermekgyógyászati Központhoz fordultunk, ahol Dr. Nagy Ilona gyermekorvos elmondta:

a 3 és fél kilós testsúly egy újszülött esetében nevezhető megfelelőnek, a másfél éves kislány súlyvesztesége tehát nagymértékűnek tekinthető. Már a fél évvel korábban mért 7 kilós testsúly is a normál tartomány alsó részén volt.

Az éheztetés mellett szóba jöhet még, hogy a kislány esetleg hányással, hasmenéssel járó betegségben szenvedett, ami akár kiszáradáshoz is vezethetett, de abból, amit egyelőre tudunk, ez is csak feltételezés. Egy egyébként is vékony gyerek esetében egy ilyen betegség pár hét alatt jelentős súlyvesztést okozhatna. Legalább ekkora az esély azonban arra is, hogy több hónap alatt alakult ki a halálhoz vezető állapot.

A gyermekorvos szerint a kötelező védőoltások alkalmával is szemet szúrhatott volna a drasztikus fogyás, ha szakember láthatta volna a gyereket. A védőoltás a gyerekeknek 1 évesen, valamint 15 és 18 (vagy születési időponttól függően 21) hónaposan is kötelező. Az utóbbi fél évben azonban a kislány nem került orvos elé, amihez hozzájárulhatott, hogy apja, K. Gusztáv nem bízott az orvosokban.

Hatósági mulasztás is történhetett

A védőnő munkaköri kötelessége, hogy a helyi családsegítő szolgálat felé jelezze, ha a család nem engedi be. A Népszabadság információi szerint a gyöngyösi esetben ez meg is történt. Az azonban már nehezen magyarázható, hogy miért nem lépett ezt követően a szolgálat. Ők szükség esetén rendőri segítséget is igénybe vehetnek, az úgynevezett védelembe vétel során pedig a családot kötelezhetik is arra, hogy együttműködjön a család- és gyermekjóléti szolgálattal – mondja Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke.

Vannak családok, akik “vándorolnak”, egyik településről a másikra költöznek albérletbe, és ha még háziorvoshoz sem jelentkeznek be aktuális lakhelyükön, ki tudnak kerülni a gyermekvédelmi szervek látóteréből. K. Gusztávékkal azonban nem ez lehetett a helyzet, hiszen

a védőnő és a háziorvos is próbálkozott bejutni hozzájuk, vélhetően az elmaradt oltások és vizsgálatok ügyében, mielőtt az apa elhajtotta őket. Takács szerint a segítségtől való elzárkózás már önmagában is figyelmeztető jelzés, hogy valamilyen probléma húzódik meg a háttérben, és beavatkozásra lehet szükség.

A szakértő szerint ha a gyermekjóléti szolgálatnak bármilyen konkrét információja volt a gyermekkel való visszaélésről, azonnali hatósági intézkedést kellett volna kezdeményezni. Ha pedig már fény derült bármilyen veszélyeztetettségre, mint korábban a nagyobbik lány esetében, alapvető lett volna, hogy folyamatos figyelemmel kísérjék a család életét. A tények bővebb ismerete nélkül nehéz felelősöket keresni, ám

a gyermekvédelmi rendszernek minden eleme ki van dolgozva, mindig van kihez fordulni. A jelenlegi jogi környezetben ezért ennek nem lett volna szabad megtörténnie.

“Nem engedhetjük, hogy a gyerek ennyire ki legyen szolgáltatva”

A beszámolók szerint a szigorú apa az utcára sem nagyon engedte le a feleségét egyedül, vásárolni is csak ő járt. Takács szerint az ilyen esetek hátterében gyakran valamilyen személyiségzavar, pszichiátriai vagy szenvedélybetegség húzódik meg. Nem hanyagolhatjuk el a megfélemlítés szerepét sem, hiszen a legtöbbször ez tartja vissza a környezet tagjait, hogy jelentsék az ilyen eseteket. Arra is van azonban példa, hogy a józan ítélőképesség vész el, és a beszűkült tudatállapotban lévő családtagok fel sem mérik, milyen következményekkel lehetnek a tetteik a gyerekre nézve.

Ilyenkor felmerül a környezet felelőssége is: ha bárki látta ennek jelét, akár a nyilatkozó szomszédok is, miért nem jelentették a hatóságoknak? Hiszen a kislány nagyszülei is rendszeresen látogatták a családot, sőt mi több, a Népszabadság értesülése szerint ők állami gondozott gyerekek nevelőszülei voltak.

Nem engedhetjük, hogy a gyerekek a szüleiknek ennyire ki legyenek szolgáltatva. A közösségnek is van felelőssége

– mondja a szakember.

A Gyöngyösi Rendőrkapitányság megkeresésünkre annyit mondott: az ügyben még a héten várható újabb közlemény, az éheztetés tényét azonban egyelőre nem igazolták. Kerestük az Országos Mentőszolgálatot, illetve a gyöngyösi családsegítő szolgálatot is, ők azonban a nyomozás lezárásáig nem nyilatkozhatnak.