A brit állami egészségügyi szolgálat történetének legnagyobb orvossztrájkja kezdődött kedden Angliában. A már végzett, de szakvizsga előtti orvosok azért hirdették meg a munkabeszüntetést, mert nem sikerült megállapodni a kormánnyal a heti munkarend és a hétvégi pótlékrendszer átalakításáról.
Az egészségügyi miniszter a tárgyalások kudarca után az év elején közölte, hogy a nyártól érvénybe lépteti azt az új szabályozást, amely alapján a kormány emeli a fiatal orvosok alapbérét, viszont megvonja tőlük a szombati ügyeletek után járó bérpótlékot. Ennek elsődleges célja, hogy az anyagi és létszámgondokkal küzdő kórházak a hétvégéken könnyebben tudják biztosítani a szükséges orvosi létszámot.
A British Medical Association szakmai szövetség szerint azonban ez épp a betegellátás biztonságát veszélyezteti, mert egyoldalúan növeli az orvosok munkaterhelését. Ráadásul úgy értelmezik, hogy az új szabályozás a hétvégén kívül is lehetővé teszi a hosszabb munkaidő elrendelését, például az éjszakai ügyeletet ellátó fiatal orvosok esetében.
A sztrájk a kórházak sürgősségi és szülészeti osztályaira is kiterjed. Az angliai kórházak 12 711 előre tervezett műtéti beavatkozást halasztottak el, és lemondtak 112 856 ambuláns vizsgálatot. Az estig tartó munkabeszüntetésben 45 ezer orvos vesz részt, de szerdára is hasonló akciót hirdettek.
A BBC megkérdezte az egészségügyi minisztert, hogy vállalja-e a felelősséget azért, ha a sztrájk okozta ellátási nehézségek miatt valaki meghal. Jeremy Hunt kijelentette: a felelősség azokat terheli, akik a sztrájkot választották. Ugyanakkor hozzátette, hogy mostani minisztersége valószínűleg az utolsó jelentős politikusi állás, amit életében elvállalt. (MTI)
