Az első Kalózpárt 2006. január 1-én alapult Svédországban, mögöttes ideológiájukat nagyban befolyásolták az internetes torrentmozgalmak mögött munkálkodó aktivisták politikai irányultságai és elképzelései, amelyet gyakorlatilag egy az egyben összefoglalhatunk a cyberpunk alapvetéssel: az információ szabad akar lenni és ennek érdekében cselekszik. Míg az egyes országok kalózpártjainak programjai természetesen eltérőek, az alapelképzelések megegyeznek: ilyen például a kommunikáció, a vélemény- és ötletszabadság, a kultúra, a szerzői jogi- és szabadalmi jogok védelme; a transzparencia; a diszkriminiáció teljes mellőzése; a szabad szoftverek és hardverek használata, a szabad hozzáférés és szabad adatok megléte és a közjóért való gazdaság legszélesebb körű integrációja.
A legfrissebb izlandi közvéleménykutatások szerint az izlandi Kalózpárt jelenleg 43 százalékkal vezeti a politikai népszerűségi listát. A Fréttablaðið, Stöð 2 és Vísir hétfőn és kedden gyűjtötte be és összesítette az izlandi eredményeket azok után, hogy a Panama Papers-botrányt követően kénytelen volt lemondani Sigmundur Gunnlaugsson kormányfő.
A népszerűségi adatok szerint a felbőszült izlandi szavazók 43%-a favorizálná a Kalózpártot, a Gunnlaugsson fémjelezte Haladó Pártra csak 7.9%-an szavaznának – a kormánykoalíció másik felét alkotó Függetlenségi Pártra 21.6%-an, a Zöld Pártra 11.2%-an, a Szociáldemokrata Szövetségre 10.2%-an szavaznának. A megkérdezettek 15.5%-a állította azt, hogy nem szavaz, 14% bizonytalan volt, 13.9% pedig nem volt hajlandó választ adni.
Az új kormányfő, Sigurdur Ingi Johannsson mezőgazdasági miniszter, a Progresszív Párt helyettes vezetője szerdán azt is bejelentette, hogy a helyzetre való tekintettel előrehozott választások is lesznek: 2017 áprilisa helyett már idén ősszel prominens pozícióban jelenthet meg Európában először a Kalózpárt, sokan már most Izland következő miniszterelnökeként emlegetik Birgitta Jónsdóttirt, a Kalózpárt egyik alapítóját.
