A szervezők szerint mintegy 20 ezren vehettek részt a tüntetéseken. Az aktivisták azonnali népszavazást követeltek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásról, illetve annak elvetéséről. A tüntetők a nap folyamán a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épületéhez vonultak, hogy ott tiltakozzanak a “sajtó blokádja” ellen, amely véleményük szerint akcióikat és követeléseiket kíséri.
A vasárnapi tüntetésen a Jugoszlávia elleni 78 napig tartó NATO légicsapások 17. évfordulójáról emlékeztek meg. A NATO 1999-ben 78 napon át bombázta az akkori Jugoszláviát, hogy elérje a szerb biztonsági erők koszovói albánok elleni megtorló akcióinak a beszüntetését.
A tüntető tömeg orosz és szerb zászlókat lengetett, “Szerbia nem gyarmat” és “Állj ellen a megszállásnak!” feliratú transzparenseket emeltek magasba.
A jelenlegi szerb vezetés egykor Nyugat-ellenes álláspontot képviselt, most azonban olyan hangok hallhatóak Belgrádból, hogy Szerbia csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, ugyanakkor katonailag semleges kíván maradni.
Az Oroszország-párti erők teret nyertek az április 24-ei előre hozott parlamenti választások előtt. Elemzők szerint a választásokon eldőlhet az, hogy Belgrád Moszkva, vagy Brüsszel felé fordul.
Szerbiát hagyományosan erős kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, így Moszkva fokozta propagandakampányát a választások előtt álló balkáni államban.
(MTI)
