A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyermekjóléti szolgálatok a magyar gyermekek körülbelül tíz százalékát tartják nyilván veszélyeztetettként. Ezt azt jelenti, hogy 7-8000 olyan kiskorút ismer az ellátórendszer, akit fizikailag bántalmaznak, azonban a meghatározás pontatlansága és az adatgyűjtés esetlegessége miatt ezeket az adatokat alábecsültnek tekinthetjük, mondta érdeklődésünkre az UNICEF.
Az adatokról azt követően érdeklődtünk, hogy a napokban kiderült: az ombudsman elmarasztalta az illetékes gyermekjóléti szolgálatot és a gyámhatóságot, amikor az óvodából és az iskolából érkező jelzések ellenére sem vett védelembe egy családja által bántalmazott és terrorban tartott kisfiút, és nem tett feljelentést a szülők ellen.
A szakértő úgy véli, fontos és szükséges lenne, hogy a gyerekekkel foglalkozó szakemberek egységes iránymutatás és módszertan alapján végre képzést kapjanak a gyermekbántalmazás jeleinek felismeréséről, a szükséges intézkedések megtételének folyamatáról, a jelzési kötelezettségről és a megelőzésről.
Az, hogy az illetékes gyermekvédelmi szervezetek egyáltalán nem, vagy késve reagálnak, nem egyedi eset. 2013-ban Agárdon egy 18 hónapos gyermeket éheztettek halálra a szülők, a per során foglalkoztatás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésért a háziorvost is elmarasztalták.
Egy szigetszentmiklósi családban szintén évekig bántalmazták a gyermekeket úgy, hogy a hatóságok már 2005-ben elrendelték a kiskorúak védelmét, de végül csak 2012-ben emelték ki őket a családból. Igaz, ott a korábbi gyanú, miszerint szexuálisan is zaklatták a gyerekeket, nem bizonyosodott be, veszélyeztetés miatt ítélték el a szülőket.
Fülöp Andrea
Kiemelt képünk illusztráció, Thinkstock