A Biology Letters című tudományos magazinban közölt tanulmányuk szerint ez a viselkedés tulajdonképpen egyáltalán nem természetellenes, hanem egy ősi ösztön adaptációja a megváltozott környezetre.
A madarak mindenféle élőhelyen igyekszenek a fészkeket az élősködők számára kellemetlen anyagokkal bélelni. A dohánylevélben található vegyi anyagokat elkerülik az ízeltlábúak, így például a parazita atkák – magyarázta Monserrat Suárez-Rodríguez, a mexikóvárosi Autonóm Egyetem ökológusa, aki csoportjával együtt arra volt kíváncsi, hogy miként oldják meg ezt a problémát a városi madarak.
A kutatók két, az észak-amerikai kontinensen urbánus körülmények között élő madárfaj fészkeit vizsgálta. Megmérték a cellulóz-acetát mennyiségét az egyes fészkekben, és úgy találták, hogy minél nagyobb ennek a csikkekből származó anyagnak az aránya, annál kevesebb az élősködő a fészekben.
Ezenkívül hőcsapdákat használtak, hogy kiderítsék, az élősködők távolmaradása a nikotintartalomnak vagy az építmény szerkezetének, esetleg más tényezőnek köszönhető-e. A vizsgálathoz 27 háziveréb- és 28 házipirók-fészekbe telepítettek megfigyelőeszközöket. A csapdákba – amelyek melege a parazitákat magához vonzza – használatlan és használt cigarettafilterekből származó cellulózszálat helyeztek. Húsz perc leforgása alatt az el nem szívott cigarettából származó filteren sokkal több atka jelent meg, mint a csikkeken, amelyek a cigaretta elszívásakor nikotinnal telítődtek.
„Ezek után igazán érdekelne: vajon a madarak az átlagosnál magasabb nikotintartalmú márkákat részesítik előnyben? Ha így tesznek, akkor ez a viselkedés igazán jól kifejlesztett adaptív válasz az élősködők elleni kihívással szemben” – mondta Timothy Mousseau, a columbiai Dél-karolinai Egyetem ökológusa.
Az atkariasztó hatás elismerése mellett Suárez-Rodríguez azonban figyelmeztetett arra, hogy a csikkek eddig még nem vizsgált káros hatással lehetnek a madarakra, például a bennük felhalmozódó rákkeltő és más vegyi anyagok miatt.
