A szabály az, hogy ingatlan adás-vételekor az illetékfizetésre kötelezett félnek be kell jelentenie a forgalmi értékét (vételár). És ha ez az érték a NAV szerint eltér a forgalmi értéktől, akkor azt a hatóság határozza meg helyszíni szemlével, összehasonlítással vagy szakértő segítségével.
A konkrét ügyben is ez történt – az adóhatóság nem fogadta el az iroda (felperes) által közölt vételárat forgalmi értékként, és azt maga határozta meg.
A Kúria szerint pedig ha irodaként használt ingatlanról van szó, akkor az a szabály, hogy a forgalmi érték meghatározásakor értékelni kell (mint „más értékmeghatározó”-t) az iroda bérlő általi használatát is. Márpedig ez nem történt meg.
Az új eljárásban a hatóságnak vizsgálnia és értékelnie kell azt is, hogy a felperes által megvásárolt ingatlan forgalmi értékét befolyásolta-e és miként az, hogy az irodát a vétel időpontjában bérlő használta.
