A gazdasági válság után végrehajtott szerkezeti reformok 2013-2014-ben kezdődött lassulása tavaly is folytatódott, ami késlelteti a gazdasági fellendülést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Út a növekedéshez című pénteken megjelent kiadványa szerint.
Magyarországon emiatt nagy a termelékenységbeli lemaradás a fejlettebb OECD-tagországokhoz képest – mondta az MTI-nek Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője.
A Going for Growth című elemzés az OECD egyik kiemelt publikációja, amelyet Sanghajban a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek pénteki találkozója előtt tartott szemináriumon mutattak be.
Lassuló reformaktivítás
A 2005 óta évente megjelenő kötet témája az OECD-övezetben a strukturális politikák terén zajló főbb folyamatok összehasonlító jellegű bemutatása. Az idei kötet egy időközi jelentés, amely nem tartalmaz új ajánlásokat, csupán az elmúlt év reformtevékenységét összegzi.
A fő megállapítás szerint a 2013-14-es időszakban megfigyelt lassuló reformaktivitás folytatódott 2015-ben is. A tavalyi kiadványban megfogalmazott ajánlások mindössze 50 százalékát hajtották végre az országok, vagy kezdték el azok végrehajtását. Európán belül a válság által jobban érintett déli tagországok reformaktivitása továbbra is erősebb, mint az északi országoké.
Az OECD az országokat több csoportra osztotta közös tulajdonságok alapján, és együttesen nézte az elmúlt év reformtevékenységét. Magyarország abba a csoportba került, amelynél nagy a termelékenységbeli lemaradás a fejlettebb OECD-tagországokhoz képest, ugyanakkor ezen országok jelentős ár-versenyképességgel és erős ipari bázissal rendelkeznek. A csoport tagjai még Csehország, Észtország, Izrael, Lengyelország és Lettország.
Különös gondot kellene rá fordítani
A csoportnak tett közös ajánlások közé tartozik az adminisztrációs terhek csökkentése, a termék- és szolgáltatáspiaci reformok, különösképpen a kiskereskedelem, az energia és a telekommunikáció területén, a növekedést kisebb mértékben visszafogó adómix kialakítása, az üzleti kutatásfejlesztési kiadások növelése, illetve a képességek erősítése. A Magyarország számára megfogalmazott ajánlásokhoz köthetően az OECD a kiadványban kiemeli a személyi jövedelemadó kulcsának egy százalékpontos csökkentését, illetve a szakképzési rendszer reformját.
Az OECD múlt héten közzétett előrejelzése fő üzeneteivel összhangban ismét kiemeli, hogy a globális gazdasági növekedés továbbra is visszafogott, és nincs jele gazdasági fellendülésnek. Ezért kiemelten fontos, hogy az országok összehangolják a monetáris-, fiskális- és reformpolitikáikat az erősebb befogadó növekedés elérése érdekében. A visszafogott kereslettel rendelkező gazdasági környezetben a tanulmány szerint elsősorban azokra a reformokra érdemes koncentrálni, amelyek már rövid távon is hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez.
Ezek közé tartozik a termékpiaci akadályok leépítése, ami erősítheti a versenyt és hozzájárulhat a beruházások fellendüléséhez, az infrastrukturális beruházások növelése, a munkaerő-mobilitást elősegítő reformok, amelyek rövid távon is csökkenthetik a munkanélküliséget, és segítik a jobb munkaerő-allokációt, az egészséges bankrendszer kialakítása annak érdekében, hogy a vállalatok ki tudják használni a reformok adta lehetőségeket, valamint az eurózónában a reformok összehangolása, ami erősítheti a belső piacot.
