Apró, de hegyes fogaik főleg tintahalakra voltak veszélyesek.
Forrás: Welt
Az Acamptonectes densus névre keresztelt állat maradványait még 2005 májusában ásták ki a Braunschweighoz közeli Cremlingenben. A csontváz mintegy 90 százalékát sikerült megmenteni, mindössze az uszonyokból hiányoznak darabok.
A német szakértők a leletet belga és brit kollégáikkal vizsgálták meg, majd végezetül két, a nagy-britanniai Speetonból származó másikkal együtt egy eddig ismeretlen fajként azonosították. Mivel az újonnan felfedezett fajok bejelentése szigorú nemzetközi szabályozás alá esik, a múzeum csak a héten mutathatta be az új őshüllőt.
A halgyíkleletek nem szokatlanok Németország északi részén. Legutóbb szeptemberben fedeztek fel a braunschweigi múzeum kutatói egy jól megőrződött csontvázat a városban.
A legtöbb halgyíklelettől eltérően azonban a mostani csontváz nem a 140 millió évvel ezelőtt véget érő késő jurából, hanem az azt követő kréta korból származik. Ez azért érdekes, mert a tudomány eddigi állása szerint az ichthyoszauruszok a jura végén kihaltak.
A lelet korát egy szerencsés véletlennek köszönhetően különösen könnyen meg lehetett határozni egy, a csontvázba zárt cápafog révén. A kréta korban az időszakra jellemző cápák éltek, amelyeket úgynevezett vezérkövületekként tartanak nyilván.
