A sok munka meg a humorérzék tartja életben és mozgásban még mindig a 74 éves fizikusprofesszort, Stephen Hawkingot – mondta a lánya, Lucy a prof egy nagy előadása előtt. Hozzátette, apja mindemellett roppant makacs is. És ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy megrögzötten keresi, mi juthat ki a fekete lyukakból,
Hawking professzor azonban mást is csinált aznap, amikor végighallgatta, hogy lánya ilyeneket merészel mondani róla. Semmi extrára nem gondolunk, csak sokadszorra is megjósolta a világvégét. Mint elméleti fizikus, tisztában van vele, hogy nagyot nem tévedhet, az emberiség nem örök egy olyan univerzumban, ahol még az idő is relatív.
Hawking a BBC Reith Lectures nevű előadássorozatán beszélt népes hallgatóságának a fekete lyukakról, és persze hagyta, hogy a hallgatóság is kérdezzen. Mindenféle kérdések felmerültek, például a jövőnkről. Hawking azt mondta, az atomháború, a globális felmelegedés és a genetikailag módosított vírusok mind katasztrofális, végzetes veszélyt hordoznak magukban. A fő gond azonban az, hogy a tudomány és technológia számos olyan újítást hozhat, aminek szörnyű következménye lehet.
Annak ellenére, hogy a Föld bolygón egy katasztrófa esélye egy adott évben elég alacsony, ez növekszik az idő múltával, és közel bizonyossá válik a következő ezer vagy tízezer évben.
A nagy számok törvényének e szép vázolása mellett Hawking kitért arra is, hogy van egy egérutunk: szét kell szóródnunk az űrben kolóniákban. Ez lehet a túlélés záloga, csak nem a következő száz évben, amikor még nem fog ott tartani a technológia, hogy ez lehetséges legyen. Addig valahogy ki kéne bírnunk apokalipszis nélkül, és jó lenne a tudósoknak jobban elmagyarázni a tudomány lényegét az egyszerű civileknek.
MI folyik itt?
Tavaly februárban a LiveScience foglalta össze a prof által megkongatott vészharangokat, amik nem olyan elvont dolgok, hogy pl. holnap egy szingularitássá töpörödik össze az egész bolygó (és értelemszerűen a környéke).
Hawking legendásan retteg attól, amiért a japánok annyira odavannak: a mesterséges intelligenciától (a továbbiakban MI). Hawking rendszeresen figyelmeztet, hogy az MI túlnőhet rajtunk, fajunk végét jelentheti. Ez azért hangozhat épp a fizikustól furcsán, mert motoros neuronbetegsége és emiatti bénultsága miatt az Intel olyan beszédszintetizátort fejlesztett ki neki, ami részben MI-vel működik.
Tavaly több tudós és elismert személyiség írt ezzel kapcsolatban nyílt levelet, az ebben foglaltakat Elon Musk, a Tesla és a SpaceX feje is osztotta. Persze sok tudós nyugtat, hogy még évtizedekre vagyunk az erős MI-k kifejlesztésétől, bár szerintük sem árt elkezdeni a beszédet arról, mire kell majd vigyázni a fejlesztések során.
A másik hawkingi félelemről Magyarországon sokat tudhatunk: ez az agresszió. Egyszer azt mondta az elméleti fizikus erről:
Lehetett némi túlélési előnye a barlanglakó napokban, hogy több élelmet, területet vagy partnert szerezzünk, akivel szaporodhatunk, de most mindannyiunk elpusztításával fenyeget.
Hawking tart attól is, mi lesz, ha a Földön turnézna egyszer az UFO együttes. Ő persze nem a szörnyű zenét nyomató magyar csapatra célzott, hanem a földönkívüliekre, akik szerinte úgy érkeznének, mint Kolumbusz Amerikába: a fél őslakosságot kiirtanák. Ez azért fordulhatna elő, mert egy másik civilizáció esetleg nomáddá válhatott az évezredek során, és bolygóról bolygóra vándorol, kitermelve az adott égitest ásványkincseit, erőforrásait.
Korábbi pánikoltatások
2013-ban is az emberi faj lehetséges kihalásáról polemizált Hawking, akkor is a világűrt jelölte meg a túlélés helyeként. “Nem fogunk túlélni még 1000 évet anélkül, hogy elhagynánk a törékeny bolygónkat” – mondta. Ez 2010-ben is felmerült, akkor két évszázadot adott, amit ki kell bírnunk, és addigra lesz olyan űrutazási technikánk, amivel kalandozhatunk a kozmoszban (ezt 2006-ban is elmondta Hongkongban).
Persze sokan vitatják Hawking elméleteit. Hawking legfrisebb jóslatát egy neves spanyol tudós, Rafael Yuste is cáfolta. A New York-i Columbia Egyetem neurológusa egy chilei rádióban azt mondta: “Nincs elég ismeretünk ahhoz, hogy kijelenthessünk ilyen dolgokat”. Yuste mintegy száz tudóssal, köztük Nobel-díjasokkal az ötödik nemzetközi jövőkonferencián vesz részt Chilében.
Hawking a mesterséges intelligencia ellenőrizhetetlenné válását is a veszélyek közé sorolta. “Nem tudunk eleget az emberi agyról ahhoz, hogy ennyire közvetlen módon egy számítógéphez hasonlítsuk, és azt jövendöljük, hogy a komputerek átveszik majd az agy szerepét” – mondta a spanyol neurológus, az emberi agy működését a feltérképező BRAIN projekt kezdeményezője. Szerinte az MI sohasem válhat függetlenné az emberitől.
Rollo Carpenter, a Cleverbot chatbotjának kifejlesztője korábban azt mondta, évtizedek kérdése az emberrel versengeni képes, vele egyenrangú MI kifejlesztése, és az különben is lehet, hogy teljesen pozitív hatással lesz az életünkre. De aki angolul tud, annak érdemes Bob Thiel előadásába is belehallgatnia, aki a Biblia szemszögéből közelíti meg (az ateista!) Hawking elméleteit.
