Lengyelország néhány év alatt a harmadik uniós tagország, melyben a szabad választások révén megalakult kormány megsérti a jogállami alapelveket – írja a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap szerint Romániában a posztkommunisták, Magyarországon és Lengyelországban a nemzeti konzervatív pártok jártak így el.
A cikk szerint az EU minden esetben gyorsan reagált, Magyarországgal kapcsolatban viszont nemcsak uniós alapszabályokról van szó, hanem politikai vitáról is, hiszen Orbán Viktor számos alkalommal elmondta, hogy tévútnak tartja az európai egység alapját jelentő liberalizmust. A publicista szerint ez a magyar kormányfő vitathatatlan joga, de a két szintet nehéz elválasztani egymástól. Az igazságszolgáltatás függetlenségét korlátozó, és a médiát állami nyomás alatt tartó törvények ellentmondanak az elveknek, melyekre az EU épül, de ezek a jogszabályok kifejezik a választott magyar kormány politikai meggyőződését – írja.
Az EU nem talál igazi kiutat ebből a dilemmából, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai csak súrolják a konfliktus gyökerét, végül pedig patthelyzet állt elő, amellyel mindkét fél együtt tud élni. Az új varsói kormány azonban nemcsak gyengébb demokratikus legitimációval rendelkezik, mint „budapesti példaképe”, hanem a jogállami alapelveket is gyorsabban és brutálisabban bontja le – írja a lap. (MTI)
