Sir Timothy Garden, a londoni King’s College katonai szakértője az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a katonák között sokan meglepődtek, hogy milyen kis számú szárazföldi erőt küldött a koalíció Irakba, és igazuk is lett. Az egységek előrenyomulása sokkal gyorsabb volt, mint ahogyan azt elképzelték, ez azonban azt vonta maga után, hogy a logisztikai ellátási útvonalak nagyon megnyúltak, túlságosan hosszú, bizonytalanná vált útszakaszokat kell megvédeni. “Jobb lett volna eleve nagyobb erővel kezdeni a harcokat” – jegyzi meg Garden.
“Most az amerikai-brit csapatok dilemmája az, hogy folytassák-e az előrenyomulást, hátha sikerül célt érniük az utánpótlási vonalaik elleni folyamatos támadások ellenére vagy pedig bevárják az erősítést, hogy hagyományosabb módon folytassák a hadműveleteket” – mutat rá a szakértő. Szerinte minden bizonnyal ez utóbbi fog történni: a szövetségesek lelassítják előrehaladásukat, és biztosítják a lehető legtöbb utánpótlási vonalat, miközben arra figyelnek, hogy nem történik-e ez idő alatt valami, például nem robban-e ki egy síita felkelés.
“Összegezve: az előrenyomulás nagyon látványos volt, de nem túl okos. Sokkal biztosabb az a régi katonai doktrína, mely szerint az ellenségnél nagyobb haderővel kell rendelkezni és légitámadásokkal csökkenteni az ellenfél haderejét a szárazföldi csapatok bekapcsolódása előtt” – hangsúlyozta Sir Timothy Garden, aki úgy véli: jelentős erősítés, legalább még 100 ezer ember kell a Bagdad elleni offenzívához. Ez pedig aligha érkezik meg a térségbe április közepe előtt.
Ami a Bagdad elleni, gyilkosnak ígérkező támadás forgatókönyvét illeti, Garden azt felelte, hogy “nem hisz a Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter által képviselt elképzelések, a nyers erő, a tömeges bombázások sikerében”.