Élet-Stílus

A városligeti Vajdahunyadvár ihletője már feleannyira sem romantikus látvány, mint rég

A város a második világháború után Románia egyik legnagyobb acél- és vaskohászati központja lett, romantikája örökre elveszett.

Az ezredéves ünnepségek részeként a Városligeti-tó Széchenyi-szigetére Alpár Ignác által tervezett Történelmi Épületcsoportot előbb fából építették fel, de nagy sikerére való tekintettel 1904-1908 közt tartósabb anyagokból építették újjá.

A városligeti Vajdahunyadvár
A városligeti Vajdahunyadvár, előtérben a télen Műjégpályaként használt Csónakázótó egy részletével

Noha nem teljes egészében a vajdahunyadi vár másolata, sőt, a Trianon előtti Magyarország legszebb román, gótikus, reneszánsz és barokk épületeinek részleteit tömöríti, főhomlokzata mégis megegyezik a vajdahunyadi váréval, így a köznyelv egyszerűen csak Vajdahunyadvárként emlegeti.

De mi a helyzet az eredetivel?

Castelul_Corvinestilor
Az erdélyi Vajdahunyad vára

A Hunyad megyében lévő Vajdahunyad vára Európa egyik legnagyobbja, alapjait Hunyadi János apja, Vajk kenéz fektette le a XV. század első éveiben. Az évtizedeken át birtokközpontként szolgáló várat Hunyadi János 1446-ban, kormányzósága elején lovagvárrá építette át.

1280px-Curtea_interioara_a_Castelului_Corvinilor
A vár belső udvara

Az épület 1618-ban Bethlen Gábor és családja birtokába került, akik azonnal átalakították és külső védművekkel erősítették meg. Harminc évvel később Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin további változtatásokat eszközölt rajta. A kétszáz éven át fenntartott állapotot végül a XIX. század zúzta szét: 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz pusztított benne, 1854-ben pedig leégett. Műemléki helyreállítása az 1860-as évek vége óta tart – előbb Schulz Ferenc, majd Steindl Imre (1870-1874) gótikus stílusúvá alakította vissza, tudományos igényű helyreállítása pedig Möller István (1907-1913) nevéhez fűződik, de 1956 óta folyamatosan zajlanak a további helyreállítási munkák.

Mindezektől függetlenül csodaszép, ugye? Akkor most kapaszkodjunk fel a vár mögötti dombokra, és pillantsunk vissza a Hunyadiak óta hatvanezressé duzzadt városra, Vajdahunyadra.

7400482

34339194

2379351353_6c7e221060_o

Mi történt?

Röviden: feltartóztathatatlan iparosodás, majd rendszerváltás utáni gyors pusztulás. Az ózdi recept.

A négyszög alaprajzú Nebojsza-torony háta mögött lévő Szent Péter-hegy aljában már 1782-től működött egy kohókból és hámorból álló vasmanufaktúra, amely száz éven át ontotta magából a vasat. Ezen épületek romjai pedig még ma is megtalálhatóak a vár közelében.

Maradványok a Nebojsza-torony árnyékából nézve, 2007
A manufaktúra és utódjainak romjai a Nebojsza-torony árnyékából nézve, 2007

A XIX. század második felében a költőként is ismert bányamérnöknek, ismert Debreczeni Mártonnak köszönhetően Vajdahunyad és környéke vaskohászati központtá fejlődött. 1882-ben elkészült a szomszédos govasdiai vasművel összekötő két drótkötélpálya, majd  a századfordulóig több vasútvonal, amely a környező kohászatokkal kötötte össze a várost.

Kilátás a várból, 2007
Kilátás a várból, 2007

1884-ben megkezdték az első nagyolvasztó építését, melyből 1903-ig további négy épült, egyikük húsz méteres magasságával az akkori Magyarország legnagyobbja. A  Magyarországtól való elcsatolást egyáltalán nem sínylette meg a vidék ipara, 1937-1940 közt elkészült a 8500 négyzetméteren elterülő Siemens-Martin acélmű, amely egy csapásra Románia egyik legnagyobb acél- és vaskohászati központjává tette Vajdahunyadot, a nyolcvanas években több, mint húszezren dolgoztak itt.

1952
1952

A kilencvenes években aztán a magyar kohászati központokhoz (Diósgyőr, Ózd, Dunaújváros) hasonlóan Vajdahunyadon is elbocsátották a munkásokat, 2003 óta a gyár északi része ipari parkként működik, a hűtőtornyok és épületek jó részét pedig az elmúlt években lebontották, a város látképét viszont örökre tönkretették.

Fotók: Vajdahunyad vára/Wikimedia Commons, Calin Corpaciu/Panoramio, Mircea Moldovan/Panoramio, Vajdahunyadvár/Wikimedia Commons, Daniel Paraschiv

Ajánlott videó

Olvasói sztorik