2011. december 30-án hirdették ki azt a szabályt, mely szerint aki állami (rész)ösztöndíjas képzésben vesz részt, és külföldre megy, annak vissza kell fizetnie a tanulmányai díját.
Olvasónk, János 2013. szeptemberében iratkozott be az egyetemre, és ha minden jól megy, jövőre fog végezni. Vagyis hat féléves állami ösztöndíjas alapképzésben vesz részt. Már egy ideje eltökélt szándéka, hogy külföldön vállaljon munkát, mert úgy érzi, kint jobban tudna érvényesülni. Egyelőre azt gondolja, hogy csak látogatóba járna haza. Vagyis neki a jelenlegi szabályok szerint vissza kell majd fizetnie a képzése díját az államnak. (Jó tudni: a visszafizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha valaki a képzési idő másfélszerese alatt sem szerzi meg a diplomát.)
Arra volt kíváncsi, mikor és mennyi lesz a fizetési kötelezettsége.
Megszűnt a duplázós szabály
János úgy tudja, hogy aki teljes vagy részösztöndíjas állami felsőoktatási képzésben vesz részt, annak a félévek számának megfelelő évet kötelező itthon ledolgoznia 20 év alatt. Vagyis, hogyha valaki mondjuk, egy hat féléves képzésen vett részt, akkor 2036-ig bezárólag 6 évet kell itthon ledolgoznia.
Csakhogy azóta (2013 nyarán) megszűnt a duplázós szabály, tudtuk meg az Oktatási Hivataltól, vagyis pl. a hat félév csak három évnyi hazai munkavállalási kötelezettséget jelent, 20 év alatt. Ez azt jelenti, hogy ha János mégis hazajönne, akkor a mostani szabályok szerint elég lenne 2033 és 2036 között itthon dolgoznia, hogy megússza a visszafizetési kötelezettséget.
Évente értesít a hivatal
Az oklevélszerzés napjától – napra pontosan – számított 20 éven belül bármikor teljesítheti egyébként a volt állami ösztöndíjas hallgató a hazai munkavégzési kötelezettséget, akár több részletben is.
Az Oktatási Hivatal pedig tájékoztatásul minden naptári évről ún. munkavállalási egyenlegközlő határozatot küld az érintett ügyfélkörnek, melyben megállapítja, hogy a közigazgatási szervektől kapott adatszolgáltatás alapján az adott évben hány nap hazai munkaviszonyt teljesített az ügyfél. (Hogy honnan fogják tudni a hallgató külföldi címét? A hallgatói szerződés szerint a postai és az e-mail cím változását is jelentenie kell a hatóságnak.)
A határozat közli a fennálló kötelezettséget is, munkanapban és forintban megadva. Aki pedig időközben (a 20 év alatt) teljesíti az előírt munkavégzésre vonatkozó előírást, annak a továbbiakban megszűnik az állami ösztöndíjhoz fűződő kötelezettsége.
Húsz év után jön az elszámolás
Amikor letelik a húszéves határidő (és nincs meg az oktatás idejének megfelelő Magyarországon ledolgozott évek száma) a fennálló tartozásról visszafizetési kötelezettséget állapít meg az Oktatási Hivatal. Jó hír, hogy aki csak a ledolgozandó idő egy részét teljesíti, annak részarányosan csökken a tartozása. Tehát minden egyes nap számít.
A törvény alapján beszámítandó a magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál lévő legális (bejelentett, adózott) munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a magyar joghatóság alatt végzett vállalkozási tevékenység.
A hazai munkaviszony időtartamába beleszámít a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, és az álláskeresési járadék igénybevételi ideje is.
Na de mennyit kell visszafizetni?
János legutolsó információja az volt, hogy a jegybanki alapkamat + 3 százalékkal megnövelt összegét kell visszautalnia az államnak. Ezt a szabályt azonban szintén felülírták 2013-ban.
Azóta az van érvényben, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves infláció mértékével megnövelt összeget kell visszafizetni a magyar államnak, ha nincs meg 20 éven belül a képzési időnek megfelelő itthon ledolgozott évek száma.
A visszatérítendő összeg az oklevélszerzés időpontját követő naptól számítandó, és azokat a napokat érinti, amelyeken a volt hallgató az adott évben munkaviszonnyal nem rendelkezett, ill. a meghatározott jogcímeken (pl. három gyereket szült vagy megváltozott munkaképességű) a munkaviszony időtartamába beszámítható jogosultsága nem volt.
Több lesz a visszafizetendő, mintha Diákhitelt vett volna fel
Hogy az összeg pontosan mennyi lesz, azt ma elég nehéz megbecsülni, hiszen nem tudjuk 20 évre előre, hogy mennyi lesz az infláció. Visszamenőleg 20 évre megnéztük: 28,2 és -0,02 százalék között mozgott, szóval elég tág tartományban. Mi jobb híján azt feltételeztük, hogy átlagban az MNB célja teljesül (3 százalékos éves infláció). János képzése 1 millió forintba került, és úgy tervezi, hogy egyetlen napot sem fog itthon dolgozni. Tehát neki a végzéstől számítva 20 év múlva (kamatos kamattal, de egy valószínűleg meglehetősen optimista verzió szerint) 1,806 millió forintos visszafizetési kötelezettsége keletkezhet. (Az utóbbi 20 év átlagos éves inflációja egyébként 8,6 százalékos volt. Ha ezzel számoltunk volna, 4,6 millió forintos visszafizetési kötelezettség jött volna ki. Ezért mondtuk, hogy meglehetősen optimista a verziónk.)
Összehasonlításul: ha ugyanezen a szakon nem állami képzésben vett volna részt, hanem önköltségesben, és felvette volna a Diákhitel 2-őt, akkor a kalkulátor által ajánlott kondíciókkal (feltételezve, hogy a Diákhitel 2 kamata marad 2 százalék) az összes visszafizetendője 1,154 millió forint lett volna, és hét év alatt ki is fizette volna a hitelt. Akkor is, ha itthon maradt, meg akkor is, ha külföldre ment dolgozni. Vagyis jóval kevesebbe kerülhetett volna neki az önköltséges diákhiteles képzés, mint az állami ösztöndíjas, ha utóbbit vissza kell fizetnie.
Azonnal perkálni kell, de lehet részletfizetést is kérni
A visszatérítési kötelezettség a 20 év leteltével szinte azonnal esedékessé válik, pontosabban a határozat jogerőre emelkedését követő 30. napon. Aki csak ekkor kap észbe, hogy fizetnie kellene, és nincs rá pénze, az részletfizetési kérelmet nyújthat be a hivatalhoz (a 30 napon belül). Az Oktatási Hivatal ötmillió forint alatti összegnél legfeljebb tíz, ötmillió forint felett pedig maximum tizenöt évre szóló részletfizetést engedélyezhet. Azt nem tudni, milyen feltételekkel – de 20 év az még elég sokára lesz. Feltehetőleg kamatot fognak számolni. Vagyis még tovább nőhet a visszafizetendő összeg.
Ha valaki késik a részlettel (majd minimum 20 év múlva), akkor pótlékot számítanak fel neki (a jelenlegi szabályok szerint a jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd részét/nap). Három hónapnál nagyobb késésnél pedig a fizetési könnyítés érvényét veszti, a fennálló teljes követelés annak járulékaival együtt egy összegben válik esedékessé. Aki pedig ezután 15 napon belül sem fizet, annak ügyét átadják a NAV-nak, behajtásra.
Feltéve, hogy a mostani szabályok még 20 év múlva is érvényben lesznek.
