Nagyon kevés a korabeli forrás, gyakorlatilag semmit nem tudunk arról, mi vezetett a Keleti-Frank Királyság és a Kárpát-medencébe frissen átköltöző Magyar Nagyfejedelemség közti fegyveres összecsapáshoz.
A történelem ma pozsonyi csataként vagy csatasorozatként ismeri az eseménysort, amikor Árpád nagyfejedelem hada
Pedig a németek elég magabiztosak voltak, IV. Lajos keleti frank királya hadjárat előtt kiadta: “decretum… Ugros eliminandos esse”, azaz “elrendeljük… hogy a magyarok kiirtassanak”.
Mohácsi csata pozitív kimenetellel
Magát a csatát is mozaikokból rakják össze a történészek, valamikor 907 júliusának első hetében zajlott le két nap alatt, általában július 4. és 7. között van a szórás. Árpádék tönkreverték Lajos seregét, vezérei elestek, ő maga is csak hajszál híján menekült.
az 1526-os mohácsi csata ellenkező előjellel.
Míg ott a középkori Magyar királyság megszűnt létezni, Pozsonynál a Magyar Nagyfejedelemség egyszer és mindenkorra kivívta helyét Európa hatalmai között.
Láthatjuk Árpádot harcolni
Épp ezért hiánypótló a Történelmi Animációs Egyesület a pozsonyi csatáról készített animációs filmje – a bemutatót a 111. évfordulón, jövő nyáron tervezik.
Nehéz munka, nagyon kevés a fennmaradt megbízható forrás, nem ismerjük pontosan a támadást kiváltó okokat, mint ahogy a csata részleteiről sem rendelkezünk minden kritikán felül álló leírásokkal.
A fehér foltokat a legéletszerűbb feltételezésekkel színezzük ki. Olyanokkal, amire a történész azt mondja: valószínűleg így történhetett. Ezek nélkül viszont nem lehet filmen bemutatni a pozsonyi csatát még akkor sem, ha néhány feltételezésünk bizonyára szakmai vitákat fog kiváltani
– mondja a 24.hu-nak Baltavári Tamás, az egyesület elnöke.
Gondot fordítanak az előzményekre is, monumentális képekben mutatják be a vereckei bevonulást, a szeri gyűlést, a vérszerződést, Árpád pajzsra emelését. Maga az összecsapás az egyesülettől már megszokott módon mozgalmas lesz: tömegjelenetek, közeli képsorok, hadmozdulatok és térképes magyarázat.
Két napig ütötték a németet
Baltaváriék is kiemelik a németek legfőbb stratégiai hibáját, miszerint seregüket kettéosztva az egyik rész a Duna északi, a másik a déli partján vonult kelet felé, míg az utánpótlást hajókon úsztatták.
Hagyták őket nyugalomban jönni Pozsonyig, hadd kényelmesedjenek el egy kissé, majd szélvész gyorsaságával lecsaptak, és pillanatok alatt megsemmisítették a déli hadoszlopot. felgyújtották a Dunán úszó hadtápot. Az északon haladó frankokat meglepte a gyors támadás, de a sok vasba öltözött vitéz nem tehetett mást, mint tétlenül nézte bajtársai vesztét.
Egy hagyományos nyugat-európai sereg ezután alkalmas átkelő után nézett volna, nehézkesen átcihelődik a folyón és elkezdi keresni az ellenséget. Ki tudja, addigra az északi parton haladó frankok is csatarendbe álltak volna, esetleg döntenek a visszavonulásról, már csak hűlt helyük marad Pozsony alatt.
Ehhez képest a magyarok még az éj leple alatt csendben átúsztattak a folyón, a németek arra ébredtek, hogy
A Sváb Évkönyvet idézzük:
A bajorok kilátástalan háborúja a magyarokkal, Liutpold herceget megölték, övéinek féktelen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és grófok többségét meggyilkolták. A bajorok teljes hadseregét megsemmisítették a magyarok.
Magyar nehézlovasok és kézitusa
Ez így fog megjelenni a filmben, de Baltavári Tamás azt mondja, a legújabb kutatások fényében szakítani fognak azzal a vélekedéssel, miszerint a magyarok csak és kizárólag apró, mokány lovakon száguldozva inkább csak nyilaztak, kerülték a közelharcot, támadással-megfutamodással csalták csapdába az ellenfelet.
Persze, ez volt a híres lesvetéses taktika, a pusztai hadviselés és a X. századi magyar harcászat alapja, de nem csak és kizárólag. Az animációban megjelenik a magyar nehézlovasság, magas, karcsú csataméneken, bőr- és fémpáncélban lándzsával, karddal és íjjal.
A magyar és a nyugati nehézlovast szinte meg sem lehet majd különböztetni, hacsak annyiból nem, hogy utóbbi egyik kezében pajzsot szorongat, ami a magyarnak a hátára van vetve, kezeit inkább az íj használata foglalja le.
A másik rendhagyó megközelítés, nálunk Árpád vitézei kemény kézitusával törik át a frankok sorait, a nyilazok-elfutok taktika végigvitelére itt egyszerűen nem volt idő. Ahogy fent mondtuk, a győzelem záloga a gyorsaság volt: minél hamarabb, még egyesülésük előtt döntő csapást mérni az ellenség egységeire
– emeli ki a történész.
Árpád itt hal meg
Fontos kérdés Árpád és fiainak halála. Anonymus szerint a nagyfejedelem 907-ben hunyt el, de hogy pontosan mikor, hol és hogyan, az titokban marad. Ezért sokan úgy vélik, a pozsonyi csatában veszett oda három fiával együtt, vagy szerzett később végzetesnek bizonyuló sebesülést.
A Történelmi Animációs Egyesület filmjében is ez fog megjelenni, mert Baltavári Tamás szerint Az Árpádhoz hasonlóan szakrális hatalommal bíró, többé-kevésbé istenkirálynak tekinthető uralkodó kötelessége volt, hogy rátermettségét időről-időre azzal bizonyítsa, hogy személyesen vezeti csatába népét.
Hogy aztán itt halt-e hősi halált vagy nem, azt persze nem tudjuk, de a Pozsonyi csata című animációs alkotásban előbbi verziót láthatjuk majd.
(Kiemelt kép: Történelmi Animációs Egyesület)
