Tök jó kérdés, hogy mi is az az internet tulajdonképpen. Ted Stevens szenátornak csövek sorozata, az internetes growth hackinget engédzselő social menedzsereknek a modern gazdaság alapköve. Egy csomó embernek viszont az internet a Facebook.
Pont ezért para, ha egyszer csak leáll. Ahhoz képest, hogy minek indult ez az egész internet-dolog, ma valami teljesen más lett. Azt nyilván nem kell mondani, hogy vége van azoknak az időknek, amikor emberek message boardokon lógtak, vagy ICQ-val írogattak egymásnak.
Nem internetezek
A Quartz csinált nemrég egy felmérést, amiből az derült ki, hogy a fejlődő országok Facebook-használóinak tíz százaléka nem tudta, hogy amikor bejelentkezik a Facebookra, az internetet használja. Egy másik, 2012-es felmérésben egy csomó indonéz fiatal magyarázta lelkesen, hogy mennyire sok időt töltenek a Facebookon, de azt mondták, az internetet nem használják. A világon szinte mindenhol többen mondják azt, hogy használják a Facebookot, mint az internetet.
A kétezres évekre gyakorlatilag a Google lett az internet. Főleg azután, hogy a Chrome végleg megverte a Firefoxot és az Internet Explorert a böngészők piacán. A Google a kezdőlap. Az, hogy ne működjön, még talán hihetetlenebb, mint az, hogy a Facebook leálljon. Pedig mostanában többször is megtörtént, egészen pontosan három hét alatt háromszor.
Anyu, nem találom az internetet
Furcsa, hogy a Facebook mennyire lenyomta a Twittert, pedig egy darabig úgy nézett ki, vetélytársak lesznek. Ehhez képest a Twitter mostanra igazából csak Észak-Amerikában és Szíriában fut nagyon. A kevésbé fejlett helyeken viszont a Facebook az úr.
Azt, hogy az internet mennyire gyorsan és alapjaiban változik meg, az mutatja a legjobban, hogy mit tartunk épp internetnek. Ha a Google keresője leállna, egy csomó ember konkrétan nem tudna eligazodni az interneten. Nem találná meg az oldalakat, amiket egyébként olvasni szokott. Hasonló a helyzet a Facebookkal, csak ennél valahogy jobban kapcsolódik a szokásokhoz. Hová írod ki, hogy nem megy a Facebook, ha nem megy a Facebook?
Mi, hol?
A tömegkommunikáció elsődleges csatornája már tényleg a Facebook lett. Ha leáll, egy csomó hírről és eseményről le fogsz maradni, mert egyszerűen nincs olyan csatornád, ahol a hírek ennyire hatékonyan juthatnak el hozzád. Még a média nagy része is arra rendezkedett be, hogy a Facebookon terjeszti a tartalmait. Mindenki megérzi, ha leáll.
És a Facebook maga is arra épít, hogy ő legyen az internet. Konkrétan annyira, hogy egy csomó újsággal együttműködnek már, hogy a cikkeiket a Facebook tárolja, ne kívülről húzza be. Így sokkal gyorsabban betöltődik, a felhasználónak pedig többnyire fogalma sincs arról, hogy nem az internetet, hanem a Facebookot használja épp, hogy elolvassa azt a kismackós cikket a National Geographic-ban. A Washington Post már azt is bejelentette, hogy ezentúl az összes cikküket a Facebookon osztják meg.
Öngyilkosság
Ezzel kapcsolatban több nagyon ijesztő aggodalom is van. A kiadók attól félnek, hogy a Facebook egyeduralma tönkreteszi a lapokat. A felület, amit ezentúl eladhatnak majd reklámnak, nem a saját oldaluk, hanem a Facebooké. Ők csak a kontentért felelnek. Persze ez nincs még így, sőt, valószínűleg nem is lesz, hiszen a nagy kiadók sem hülyék, hogy saját magukat csinálják ki. De lehet, hogy a nyitott internetnek lassan vége van.
Ez nagyon szomorú lenne, mert vége lenne annak a virágzásnak is, amit az arab tavasz kitörésénél annyira ünnepeltünk. Hihetetlenül egyszerű ma új, akár kis közönségeket kiszolgáló szubkulturális lapokat csinálni az interneten. Sőt, soha nem volt ilyen egyszerű. Lehet, hogy soha nem is lesz már.
Amúgy azt hallotta, aranyom, hogy tegnap leállt az internet?
