Kultúra

A Duna forrása sokkal szebb annál, ahogy a folyók születését elképzeljük

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 02. 16. 18:39

A Fekete-erdő vidékének egyik elragadó városkájában találhatjuk meg a Fekete-tengerbe futó kék szalag jelképes forrását.
Korábban a témában:

A kedves német kisváros, a svájci határtól csak néhány percnyi autóútra fekvő Donaueschingen határában találkozik a 43 kilométeren át folyó Brigach, illetve a 46 kilométeren át haladó Breg, és veszi kezdetét a Budapest festői látképének szerves részét képező Duna, ami Németországon, Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Románián és Bulgárián át érkezik meg a Fekete-tengerbe, érintve egy moldáv települést (Giurgiulești), illetve néhány, a Duna-deltánál fekvő ukrán várost.

A folyó Európa egyik legfontosabb vízi és kereskedelmi útja, melynek vonzerejéből Donaueschingen is próbálja kivenni a részét, így nem csak egyszerű, a folyók találkozása felé igazító táblákat helyeztek ki, hanem a főtér közelében egy apró medencét építettek, melyet kovácsoltvas korláttal és Adolf Heer allegorikus figurákat mintázó, 1895-ben faragott szobrával vettek körbe – ez a két folyónak otthont adó Baar-fennsíkot anyaként, a Dunát pedig, mint a világnak bemutatandó lányát mutatják be.

A Duna hivatalos forrása persze a Breg, melyet a kisebb vízhozamú Brigach duzzaszt fel, de már a Római Birodalom kora óta a két folyó találkozását tekintik kezdőpontnak, sőt, 1981-ben a német kormány garantálta, hogy egyedül a fentebb már említett medence tekinthető a folyó szülőhelyének.

Sőt, a medence szomszédságában egy József Attila-versrészletet is találhatunk:

Fotók: Wikimedia Commons, Martin Abegglen, F Delventhal
vissza a címlapra

Kommentek

hacker at work with graphic user interface around
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.