Louis C.K., azaz Székely Louis, világhírű mexikói-magyar származású New York-i humorista fergeteges show-val örvendeztette meg a közönséget szombat este. Aki nem ismeri őt, bővebben itt olvashat róla.
“warm-up”
Louie néhány tehetséges komikus barátját is elhozta magával, akik a “warm-up”-ért feleltek, és a fejenkénti tíz perc színpadi idejükkel nagyon is jól bemelegítették a közönség rekeszizmait. Stílusban pedig egyáltalán nem rugaszkodtak el a főattrakciótól, hasonlóan megbotránkoztatóak voltak.
Joe Machi lépett ki elsőnek a színpadra, megköszönte, hogy itt lehet, majd lovak heroinnal való túladagolásáról, vidámparkban gyerek leelőzéséről és a bolti kasszások életének nehézségeiről beszélt imádni valóan aranyos stílusban.
Az utána következő Rachel Feinsteinnak kicsit kényesebb terepre merészkedve zsidósággal, abortusszal és szexuális zaklatással sikerült megbotránkoztatnia a közönséget, de legalább akkora sikere is volt.
A felvezetést zárta Joe List, aki barátnőjéről, különös szexuális fétisekről és egy kicsit a gyerekekről is beszélt, majd átadta a színpadot a világ legviccesebb magyarjának, ahogy mostanában szeretjük emlegetni.
A színpadon Louis C.K.
A közönség szabályosan megőrült, mikor Louie kilépett a színpadra, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen alig több mint két hete jelentették be, hogy ellátogat hozzánk. Márpedig ha az ember igazán értékeli a komikus egyedi, őszinte, meglepő és megbotránkoztató humorát, akkor ez közel nem elég idő arra, hogy lélekben felkészítse magát rá, hogy élőben is láthatja majd. Tehát a közönség üdvrivalgással fogadta Budapesten Louis C.K.-t, aki tőle egyáltalán nem megszokott módon, a póló-gatya összeállítás helyett öltönyben, nyakkendőben, elegánsan lépett ki a színpadra.
Bár úgy képzelem, hozzám hasonlóan a többi magyar résztvevő is titkon reménykedett benne, hogy Louie szót ejt majd magyar származásáról, a neve eredetéről, és esetleg valami kis sértést is kapunk tőle az arcunkba, ami a műsor első felében történt, az minden várakozást felülmúlt.
Nadzspapa, Geza Székely
Bár tudjuk Louis C.K.-ről, hogy rutinos stand-up előadó, és a Kongresszusi Központnál sokkal nagyobb befogadóképességű helyeken is fellépett már, a tömeget elnézve mégis hangot adott a meglepődésének. Azt mondta, valami elképesztően durva élmény neki, hogy itt lehet Magyarországon, most először, és alig bírja elhinni,hogy ennyien ismerjük őt. Majd gyorsan fel is mérte, mégis mennyien vagyunk magyarok a közönségben (tapsolni kellett hozzá meg visítozni), és mennyien érkeztek máshonnan. Nagyjából fele-fele lehetett az arány, talán kicsit többen voltunk itthon, de a környező országokból is jócskán érkeztek.
I’m Hungarian. (Magyar vagyok.)
– mondta ezután, hatalmas őrjöngést váltva ki a közönségből.
A show első felét a magyar gyökereknek szentelte – szó szerint és átvitt értelemben is: beszélt apai nagyapjáról, Székely Gézáról, és a mogorva taxisofőrről is, aki mögé itt Budapesten volt balszerencséje beülni.
A közönség felváltva olvadozott és visítva dülöngélt a székében, ahogy Louis C.K. az utóbbi egy-két nap budapesti tapasztalatairól és a neve eredetéről mesélt. Amikor azt mondta, a nadzspapáját Geza-nak hívták, a jelenlévők szinte a padlóra folytak meghatottságukban.
És végül sor került a szurkálódásra is, amit annyiszor láthattunk már videón, de még sosem tapasztalhattunk élőben, pláne nem úgy, hogy nekünk lett szánva.
Egy nagy nevetés után Louis C.K. a közönségre nézve azt mondta, érdekes, hogy így szeretjük őt. Majd hozzátette, hogy a nagypapáját bezzeg nem szerettük ennyire, jól ki is toloncoltuk, mert zsidó volt. De most legalább bosszúból elveheti a pénzünket, és visszaviheti Amerikába.
Persze senki nem vette sértésnek a dolgot, ahhoz túlságosan is jól ismerjük a humorát.
Köszönjük szépen!
A műsor második felében a magyar származástól elkanyarodva a párkapcsolatok, a szerelem, a gyereknevelés, az öngyilkosság előnyei, a terrorizmus és a homoszexualitás lett a központi téma. Ezeket is a tőle megszokott szemérmetlen stílusban közelítette meg, hatalmas tapsot és hahotát váltva ki a közönségből minden második mondatával.
Louis C.K. tehát nem okozott csalódást a magyar közönségnek: pontosan azt kaphattuk, amire számíthattunk, ha ismerjük őt – amellett, hogy az ő esetében az ember sose tudja pontosan, mire számítson, leszámítva, hogy valami pofátlanul kacagtatóra.
A tenyérfájdító visszatapsot követően, egy utolsó poén után, a világ legviccesebb magyarja még utoljára megköszönte, hogy itt lehet, majd levonult a színpadról. A közönség állva tapsolt. Köszönjük szépen, Louis C.K., reméljük, jön máskor is!
Kontró Lili
