Edenbridge, 2016. november 6.
Elégetik a Donald Trump republikánus párti elnökjelöltet ábrázoló gúnyfigurát a demokrata párti riválisának, Hillary Clintonnak a fejével a kezében az angliai Edenbridge-ben rendezett hagyományos tűzfesztiválon 2016. november 5-én. (MTI/EPA/Sean Dempsey)
Külföld

Végre megértheted, min múlik az amerikai elnökválasztás

Ignácz Péter
Ignácz Péter

főleg kül. 2016. 11. 07. 11:25

Hiába szavaz több mint százmillió amerikai, az elnök személyét valójában csak néhány kis állam dönti el. Ingák és csataterek, szavazók és elektorok - szájbarágó az elnökválasztásról.

November nyolcadikán amerikaiak tízmilliói adják le úgy a szavazatukat az Egyesült Államok elnökére, hogy tudják: szavazatuk valójában semmit sem ér, köszönhetően a sajátos amerikai elnökválasztási rendszernek. Az Egyesült Államokban ugyanis nem az egész országban leadott szavazatokat simán összeadva döntik el, ki nyerte az elnökválasztást. Erre egy egyedi módszert alkalmaznak:

az elektori rendszert.

Mi az az elektori rendszer?

Első dolog, amit észben kell tartani, hogy az Amerikai Egyesült Államok – ahogy azt a neve is mutatja – valójában több, egészen pontosan 50 állam szövetsége. Arról pedig, hogy ki legyen szövetség vezetője, azaz az amerikai elnök, az államok döntenek. Minden egyes államnak adott szavazata van, ez az elektori szavazat.

Minél népesebb egy állam, annál nagyobb beleszólása van a választásba: a legtöbb elektori szavazata Kaliforniának (55) és Texasnak (38) van, míg a legkisebb államoknak mindössze 3.

Összesen 538 elektori szavazaton osztoznak a jelöltek, és az lesz a győztes, aki eléri a 270-et.

Két állam (Nebraska és Maine) kivételével az összes államban a „győztes mindent visz” elve érvényesül. Azaz a legtöbb szavazatot szerző jelölt megkapja az adott állam összes elektori szavazatát. Így Kaliforniában hiába szavaztak 2012-ben 4,8 millióan Mitt Romney republikánus elnökjelöltre, az állam mind az 55 elektori szavazata a 7,8 millió voksot szerző Barack Obamáé lett. Ugyanígy Texasban gyakorlatilag „eltűnt” az Obamára leadott 3,3 millió szavazat, hiszen az állam 38 elektori szavazata a 4,5 millió voksot szerző Romney-é lett.

Ingaállamok –ahol eldől az elnökválasztás sorsa

Az államok nagy többségében már most meg lehet mondani, hogy kik nyerik el az elektori szavazatokat. Vannak biztosan republikánus (pl. Mississippi, Texas vagy Alabama) és biztosan demokrata (pl. Kalifornia, New York vagy Washington) államok, ahol a választók többsége évtizedek óta ugyanannak a pártnak a jelöltjét választja.

(Ha valakiben felmerülne, hogy akkor mégis miért mennek el választani, ha az eredmény szempontjából teljesen felesleges, azért, mert az elnökválasztással egy időben több más, az államban lakó emberek életét befolyásoló voksolásokat is tartanak: kongresszusi választásokat, állami törvényhozási szavazásokat és népszavazásokat. És, ha már arra elmennek, az elnökre is leadják voksukat)

Ezekkel az államokkal ezért nem is foglalkozik egyik párt jelöltje sem, mert teljesen felesleges, úgyis tudni lehet, hogy ki fog nyerni.  A jelöltek inkább csak arra a maroknyi államra koncentrálnak, amelyek választásról választásra ingadoznak a két párt jelöltje között.

Ezek az ingaállamok, vagy más néven csatatérállamok.

Észak-Karolinában (15 elektori szavazat) és Indianában (11 elektori szavazat) például 2004-ben a republikánus, 2008-ban a demokrata, 2012-ben pedig már újra a republikánus jelölt nyert.

Mennyi ingaállam van?

A csatatér államok száma választásról választásra picit változni szokott. Az alábbi térképen azt lehet látni, hogy a 2000 óta tartott négy elnökválasztáson melyik államok szavaztak ugyanarra a jelöltre. Kékkel a demokrata, pirossal a republikánus államok láthatóak. Ahogy látszik, tíz állam (barnával jelölve) kivételével minden állam kitartott egy párt mellett.


Click the map to create your own at 270toWin.com

Ahogy ebből látszik, Clintonnak elég megnyernie csak ezeket az évtizedek óta demokrata jelölteket választó államokat (242 elektori szavazat) és mellé Floridát (29 elektori szavazat), hogy meglegyen neki a 270 elektori szavazat, és ezzel megnyerje az elnökválasztást. Azonban Trump szerencséjére Clinton egyáltalán nem veheti biztosra, hogy idén is sikerül majd nyernie az elmúlt négy elnökválasztás alatt kékké vált államokat. De közben vannak olyan államok, mint például a korábban teljesen biztos republikánusnak számító, de lassan ingaállammá váló Arizona, ahol viszont Trumpnak kell küzdenie.

A bebetonozott államok

Az alábbi térképen azokat az államokat lehet látni, amelyekben teljesen biztosan a demokrata vagy a republikánus elnökjelölt fog győzedelmeskedni. Azaz Clinton 175, míg Trump 151 elektori szavazatra biztosan számíthat.

A barnával jelölt államok közül azonban nem mindegyik valódi csatatérállam az idén. Több ugyanis szinte biztosan az egyik jelölt mellé fog állni. A következő térképen világos kékkel láthatóak azok, amelyek Clinton, és világos pirossal azok, amelyek Trump felé húznak. (Ezekben az államok a nyerésre álló jelölt 5 százalékkal vezet a RealClearPolitics közvélemény-kutatási átlagában, illetve a FiveThrityEight adatai szerint 75 százaléknál nagyobb esélye van a győzelemre.)

Ez alapján Clinton 239, míg Trump 180 elektori szavazatra számíthat, és

kilenc csatatérállam van, ahol valódi küzdelem van a két jelölt között.

Ez azonban mégiscsak egy becslés, bármennyire is két olyan oldal alapján készült, amelyek az előző elnökválasztások alatt nagy pontossággal jelezték előre az eredményt. Ahány oldal, ahány elemzőközpont, annyi variációt lehet találni. (Az alábbi adatok a cikk írása idején lévő becsléseket mutatják, amik időközben kicsit változhattak.)

  • A republikánusok felé húzó Fox News szerint Clinton 205, míg Trump 158 elektori szavazatra számíthat, és 13 csatatér állam van.
  • A demokraták felé húzó MSNBC szerint Clinton 274, Trump pedig 180 elektori szavazatra számíthat, és hat ingaállam van.
  • A CNN szerint Clinton 268, míg Trump 204 elektori szavazatot tudhat magának, a csatatérállamok száma pedig öt.
  • A nyíltan Trump-ellenes Huffington Post szerint Clinton 317, Trump pedig 164 elektori szavazatra számíthat, és öt ingaállam van.
  • A New York Times adatelemzői (The Upshot) szerint Clinton 268, míg Trump 157 elektori szavazatra számíthat, és 9 csatatérállam van.

Ahogy ebből is látszik, nincsen teljes egyetértés. Azonban van pár állam, ahol szinte az összes elemzés szerint olyan szoros a verseny, hogy nem lehet megmondani, hogy ki fog nyerni.

Ohio (18 elektori szavazat), Florida (29 elektori szavazat), Észak-Karolina (15 elektori szavazat) és Nevada (6 elektori szavazat).

Hogy kiderítsük, melyek azok az államok, ahol kérdéses, ki lesz a nyertes, a legjobb megnézni, hogy a két jelölt kampánya milyen államokra koncentrál. Ők ugyanis nem a nyilvános, és nagy (akár négy-öt százalékos) hibahatárral dolgozó közvélemény-kutatások alapján tervezik meg választási hadjáratukat, hanem sokkal pontosabb belső felmérések alapján (Különösen igaz ez a demokratákra, akik úttörő adatelemzési technikákkal mérik fel rendkívül pontosan jelöltjük támogatottságát az egyes államokban.)

  • A Clinton-kampány október utolsó tíz napján 12 államban tartott rendezvényeket, de öt államra koncentráltak igazán: Nevada, Ohio, Florida, Pennsylvania és Észak-Karolina.
  • Trump-kampány ugyanebben az időszakban a 18 államban jelent meg és szintén öt államra koncentráltak: Ohio, Florida, Észak-Karolina, New Hampshire és  Colorado.

Novemberben, az elnökválasztás napját megelőző egy hétben ez egy kicsit változott.

  • A Clinton-kampány főleg Floridában, Pennsylvaniában és Észak-Karolinában tartott rendezvényeket, de ezek mellett nagy figyelmet szentelnek Arizonának, Wisconsinnak és Michigannek is, ahol az előtte lévő hetekben alig jelentek meg.
  • A Trump-kampány közben leginkább Floridára, Pennsylvaniára és Észak-Karolinára koncentrált, valamint Michiganre, New Hampshire-re és Wisconsinra. (Érdekesség, hogy Ohiót szinte teljesen figyelmen kívül hagyták.)

Ezek alapján már jó képet kapunk arról,  hogy melyik államokban dőlhet el, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke.

Florida

29 elektori szavazatával kétségtelenül

ez az állam a legnagyobb nyeremény mindkét kampány számára,

és Trumpnak különösen fontos, hogy itt nyerjen. Florida megnyerése nélkül ugyanis szinte semmi esélye nem lesz arra, hogy beköltözhessen a Fehér Házba. Nem véletlen, hogy a két kampány óriási figyelmet szentel az államnak, ahol a győzelem a spanyolajkú szavazókon fog múlni. Ami nagyon rossz hír Trump számára, aki bevándorlásellenes retorikájával elijesztette magától ezt a szavazóréteget: a felmérések szerint Clinton történelminek számító, 30 százalékpontos előnnyel vezet a spanyolajkúak körében, akik évről évre egyre nagyobb részét képezik a választóknak. Az előző elnökválasztás alatt a demokrata Barack Obama 60-39 arányban vitte a spanyolajkúak szavazatait Floridában, és kevesebb mint egy százalékos előnnyel nyert az államban.

Pennsylvania

20 elektori szavazatával a második legtöbbet érő ingaállamnak számít, ahol ugyan

1992 óta a mindig a demokrata elnökjelölt nyert, de csak alig pár százalékkal megelőzve a republikánus jelöltet.

Hillary Clinton esélyeit az elnökség megszerzésére jelentősen növeli, ha sikerül megnyernie az államot, aminek fontosságát jól jelzi, hogy az állam fővárosában tartották elnökjelölő gyűlésüket. Clinton pont a philadelphiai kisebbségi szavazók, valamint a város környéki elővárosokban élő tanult fehérek voksaival nyerheti meg Pennsylvaniát, amelynek nyugati, vidéki részén az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb és nagyobb lett a republikánusok támogatottsága. Trump a gazdasági gondok miatt leszakadó, és korábban biztos demokrata választók (kevésbé tanult fehérek) átállására tette fel győzelmi esélyeit. Az állam elvesztése komoly csapás lenne Clinton számára.

Nápoly, 2016. október 18.
Donald Trump republikánus párti (b) és Hillary Clinton demokrata párti amerikai elnökjelöltet ábrázoló szobrocskák a nápolyi San Gregorio Armeno utcának, a betlehemi jászolokat árusító boltok utcájának egyik üzletében 2016. október 18-án. Az elnökválasztást november 8-án tartják az Egyesült Államokban. (MTI/EPA/Cesare Abbate)
Donald Trump és Hillary Clinton szobrocskái egy nápolyi betlehemidísz-árusnál. EPA / Cesare Abbate)

Észak-Karolina

Mindkét kampány nagy erőkkel küzd a 15 elektori szavazatot érő állam megnyeréséért, ahol 1980 óta csak 2008-ban, Barack Obama első elnökválasztásakor sikerült győznie demokrata jelöltnek Az államban nagyon kevés szavazaton fog múlni, hogy melyik jelölt győz az államban (Obama 2008-ban mindössze 14 ezer szavazattal kapott többet). Clinton az utóbbi években Észak-Karolinába költözött diplomás, felső-középosztálybeli fehér szavazókban, és a fiatalok nagy részvételében bízhat, amelyek körében Trumpnak minimális a támogatottsága.

Wisconsin és Michigan

Két elég biztosan demokratának számító állam 10 (Wisconsin) és 16 (Michigan) elektori szavazattal, amik fontos elemét képezik Clinton “tűzfalának“. A demokraták annyira magabiztosak voltak ezzel a két állammal, hogy azokban szinte nem is kampányoltak. Az utolsó héten azonban mindkét kampány nagy erőkkel jelent meg Wisconsinban és Michiganben, jelezve, hogy Clinton előnye talán nem is annyira magabiztos, mint ahogy azt a közvélemény-kutatások mutatták.

Arizona

A mexikói határ mellett található, 11 elektori szavazatot érő állam

az utóbbi tíz elnökválasztás alatt csak egyetlen egyszer tudott nyerni demokrata elnökjelölt,

1996-ban Bill Clinton. A biztos republikánus államnak számító Arizona azonban a spanyolajkú szavazók egyre nagyobb arányának köszönhetően évtizedek óta szép lassan kezdett eltolódni a demokraták felé, és csak idő kérdése, hogy az ingaállamok közé kerüljön. Bár Trumpnak a közvélemény-kutatások alapján még mindig nagyobb esélye van, a Clinton-kampány az elnökválasztás előtti héten több rendezvényt is tartott az államban. Ez azt jelezheti, hogy Clintonék adatai azt mutatják, a spanyolajkúakra támaszkodva van esélyük a nyerésre, de elképzelhető, hogy csak azért jelentek meg az államban, hogy a Trump-kampányt arra kényszerítsék, erőforrásaikat ide vigyék más, fontosabb államok helyett. Az egyik legjobban figyelt állam az idén.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.