Külföld

Naponta licitálnak nehézfegyverekre a terroristák a Facebookon

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2016. 04. 08. 16:56

Úgy tűnik, a fegyverkereskedelem is áttevődött a közösségi oldalakra. A Facebookon a föld-levegő rakétától az M4-Coltig mindent lehet kapni. Ezeket pedig általában terrorista szervezetek veszik meg.

Ha egy terrorista manapság légvédelmi fegyvert szeretne vásárolni, elég, ha felnéz a Facebookra, ahol számtalan fegyver-bazár kínál a kézifegyverektől, gránátoktól kezdve a nehéz géppuskákon át akár távvezérelt rakétákat is.

Miután a New York Times felhívta a Facebook figyelmét a problémára, a közösségi oldal hatot megszüntetett a hét gyanús csoportból. A Líbiában fegyvereket áruló csoportokat egy magán tanácsadó cég, az Armament Research Services (ARES) tanulmánya alapján azonosították, a Szíriában, Irakban és Jemenben tevékenykedőket pedig a Times kutatásai segítségével leplezték le.

Hőkövető rakétákat otthonra

A legtöbb vásárlást egy zárt, titkos csoportnak küldött fénykép segítségével bonyolították le. A posztok fegyverekre specializálódott, digitális apróhirdetésekként funkcionáltak. Eladósorba kerültek teherautókra szerelhető légvédelmi nehézgépfegyverek, de olyan más, kifinomultabb és veszélyesebb rendszerek is, mint a vezérelhető páncéltörő rakéták vagy a korai generációs vállról indítható, hőkövető légvédelmi rakéták, és mesterlövész puskák is.

A kutatás időtartama alatt, 2014 szeptembere óta 97 alkalommal próbáltak eladni ágyúkat, nehéz géppuskákat, gránátvetőket, rakétákat, technikai eszközök ellen fejlesztett mesterlövész puskákat a líbiai Facebook-csoportok.

A múlt évben az ARES-nek sikerült elcsípnie egy Facebookon terjedő ajánlatot, melyben egy SA-7 hordozható légvédelmi rendszer (MANPAD) újrahasználható, központi részét árulták.

A legtöbb a közösségi hálón keringő líbiai fegyver 2011 során kerühetett az állami raktárakat kifosztó lázadók és fosztogatók kezére. Az ARES szerint a líbiai eladók azt állították, hogy két darab teljes SA-7 is a birtokukban, van, valamint további rakéták és MANPAD-tartozékok várják a gazdájukat. Ezek az öregebb rendszerek, mint amilyen az SA-7 is, inkább a helikopterekre és a kereskedelmi repülőgépekre jelentenek veszélyt, és nem a katonai repülőgépekre.

A milíciák és terrorista csoportok standard fegyverei a kelendőek.

Az ARES kutatásának vezetője, Nic R. Jenzen-Jones szerint a gépfegyverek és a rakéták csak kis részét teszik ki a Facebookon és más alkalmazásokon zajló kereskedelemnek. A Times líbiai Facebook-csoportokat elemző viszgálata arra jutott, hogy az eladók nagyobb mértékben kínálnak kézi- és gyalogsági fegyvereket. A legnépszerűbbek a Kalasnyikov géppisztolyok, melyeket sok harcos használ a régióban, valamint az FN FAL puskák (Fusil Automatique Leger) azaz a könnyű automatapuskák, amik Líbiában gyakoriak.

Az effajta tevékenység azonban sérti a Facebook felhasználási szabályzatát, mely a tartalmi követelményeinek fejlesztéséért és végrehajtásáért felelős Monika Bickert szerint január óta megtiltotta a lőfegyverek és egyéb fegyverek magánértékesítését.

Több konfliktusban is a Facebookon vásárolt fegyverekkel harcolnak

Líbiában viszonylag még új dolognak számít, hogy a harcosok a közösségi oldalakról szerezzék be a fegyvereket. Moammar el-Kadhafi uralkodása alatt az ellenőrzése alatt tartotta a fegyverpiacot és korlátozta az internethozzáférést is. 2011-es megdöntését követően azonban az ország a hadakozó fegyveres csoportok kezébe került és kinyíltak a közösségi médiák online bazárai is. Líbiához hasonlóan a közösségi médián üzletelnek más konfliktus sújtotta országok milíciái és terroristái Irakban, Szíriában vagy Jemenben.

Hétfőn a New York Times hét ilyen fegyverekkel kereskedő csoport linkjét küldte el a Facebooknak, hogy ellenőrizze, sértik-e a szabályzatát. Keddre a Facebook hat csoportot meg is szüntetett, Bickert szerint a hetedik, ugyan közölt képet fegyverekről, azt nem értékesítés céljából tette.

Változó Facebook-használat, változó szabályok

Monika Bickert folyamatosan fejlődőnek nevezte a Facebok szabályzatát, melynek alkalmazkodnia kell a közösségi médiahasználatban bekövetkező változásokhoz.

Amikor a Facebook elindult, valójában nem lehetett kereskedelmet bonyolítani rajta – magyarázta Bickert. Az utóbbi néhány évben azonban a Messengeren keresztül a felhasználók számára lehetőség nyílt a kifizetések feldolgozására is, de további funkciók is segítik az értékesítést. Amikor bevezettük ezeket a funkciókat, egyértelművé kellett tennünk, hogy ez nem az az oldal, mely meg szeretné könnyíteni a lőfegyverek privát kereskedelmét.

Nem teljesen világos, pontosan milyen mértékű fegyverkereskedelem zajlott ezidáig az oldalon, de a vizsgálat alatt renkívüli gyakorisággal töltöttek fel új posztokat, több csoport naponta kínált új fegyvereket a Facebookon. Az ARES havonta 250-300 fegyvereladással kapcsolatos bejegyzéssel találkozott, csak a líbiai oldalakon, és az üzlet úgy tűnik ez után is egyre növekszik. Az egész Közel-Keletre vonatkozóan a következőket találták:

Körülbelül 6 ezer eladást dokumentáltunk, de a kereskedelem valószínűleg jóval nagyobb mértékű ennél.

A Facebook a felhasználókra hagyatkozik a fegyverkereskedelem blokkolásánál

Bickert elmondása alapján a Facebook nagyrészt úgy próbál “biztonságot nyújtani az emberek számára”, hogy lehetővé teszi felhasználóinak, hogy értesítést küldjenek a feltételezett szabálysértésekről. Minden egyes Facebook-poszt rendelkezik egy legördülő “bejegyzés jelentése” hivatkozással, melyre kattintva lehet értesíteni a Facebookot a visszaélést jelentő tartalomról.

Az úgynevezett Közösségi műveleti csoportok, a beérkező jelentéseket felülvizsgáló Facebook-dolgozók veszik szemügyre és távolítják el a szükséges tartalmakat. Nem tudni, hogy a gyakorlatban mennyire működik hatékonyan ez a stratégia. A New York Times cikkéhez letöltött képek korábban két vagy több évig is fent voltak a Facebookon, és több ezer tagot vonzottak, mire a Facebook fegyverkereskedésért betiltotta volna a csoportjukat.

A kereskedelem olyan országokban zajlott, ahol az Iszlám Állam a legaktívabb, valamint olyan vidéken, melyet milíciák és más terrorista csoportok, mint például az al-Kaida tartanak az ellenőrzésük alatt. Ebben a négy országban a kormány erői nem birtokolnak nagy területeket, és a civil társadalomra hatalmas nyomás nehezedik. Christine Chen, a Facebook szóvivője azt nyilatkozta, hogy a csaknem 1,6 milliárdnyi felhasználóra hagyatkoznak a szabálysértők kiszűrésekor:

Mindenkit arra buzdítunk, hogy ha visszaéléssel találkozik, jelentse nekünk.

Líbiában a pisztolyok a nyerők a Facebookon

Az ARES többféle eladót és vásárlót azonosított a kézifegyvereket kereső magánszemélyektől kezdve, az olyan milícia-tagokig, akik többfős kezelőszemélyzetet igénylő fegyverek után érdeklődtek. Voltak olyanok is, akik szabadulni szerettek volna fegyveres csoport által már nem használt fegyvertől. A különböző piacok más-más jellemzővel bírnak: Líbiában például a bűncselekmények miatti félelem sokakat arra ösztönöz, hogy beszerezzen egy pisztolyt.

A kézifegyverek a legelterjedtebbek – mondta Jenzen-Jones. Nagy irántuk a kereslet, főként önvédelmi célokra és különösen a rablások ellen, sok leendő vásárló ‘Keresek’-poszttal érdeklődik utánuk. Eléggé drágák, 2200 és 7000 dollár között mozog az áruk, ami arra utal, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot.

Az iraki szövetségeseknek szánt fegyverektől hemzseg a Facebook

Irak facebookos fegyverboltja az Egyesült Államok kiképzést és felszerelést biztosító programjának hibáit visszhangozza, mivel látszólag kimeríthetetlen választékkal rendelkezik a megszállás alatt az iraki kormánynak adományozott amerikai fegyverekből. M4 gépkarabélyok, M249 önműködő rajfegyverek, MP5 gépfegyverek és Glock félautomata pisztolyok képezik a kínálatot. A fegyverek közül sokon megtalálhatók a leltári számaik és az amerikai csapatok által kedvelt utángyártott kiegészítők.

Ilyen fegyvereket már régóta lehetett kapni az iraki fekete piacokon, de a Facebook és más közösségi médiumok új tereket nyitottak meg az eladók és a vevők számára. Így sokkal könnyebben megtalálják egymást, az eladók több mindenkinek tudják megmutatnia termékeiket, a vásárlók pedig sokkal nagyobb választékot tekinthetnek meg és tehetnek rájuk ajánlatokat, mint a kisebb, valódi piacokon.

Szíriában is ahhoz hasonló fegyverek keringnek a piacon, amilyeneket az USA a felkelőknek küldött

A szíriai ellenzéki erőknek szánt amerikai fegyverek is megtalálhatók a közösségi médiában, és más üzenetküldő alkalmazásokon. Nemrég egy észak-szíriai eladó, aki diákként, fotósként és mesterlövészként tüntette fel magát, egy érintetlennek tűnő Kalasnyikov gépkarabélyt kínált a Facebookon. Azt mondta, a fegyver a Hazm mozgalomtól származik, mely az Egyesült Államoktól kapott felszerelést, mielőtt az al-Nuszra Front, az al-Kaida egyik alcsoportja le nem győzte. Azt is feltüntette, hogy a puska új, még “egyet sem lőtt”, és bónusz ajándékot vagy kedvezményt is felajánlott a vásárlóknak.

Októberben egy fegyverkereskedelemmel foglalkozó Facebook-csoport egy “új TOW-indítót” árult, melyből a TOW huzalvezérlésű páncéltörő rakétákat lövik ki. Ilyen irányított rakétákkal látta el az Egyesült Államok a szíriai lázadókat, de más országokba is szállított belőlük. A Facebook-poszt tartalmazta az eladó telefonszámát, ami egy WhatsApp profilhoz, egy üzenetküldő alkalmazáshoz vezeti az érdeklődőt. Miután a New York Times-nak ezen a héten sikerült elérnie az eladót (akinek a profilképe mellesleg egy hullát ábrázol), megtudta, hogy a rakétaindító már elkelt, de az eladó állítólag már nem tudta felidézni, mennyiért.

A közösségi oldalak segítenek a fegyveres csoportoknak, hogy további katonai felszereléshez jussanak

A fegyvereket kínáló líbiai Facebook-oldalak egyéb felszereléssel is szolgáltak a milíciák és terroristák számára. Lehetett venni lőszert, lemezeket a golyóálló mellényekbe, látcsöveket, kézigránátokat, kétirányú taktikai rádiókat, széttöredezett robbanófejeket a rakéta-meghajtású gránátvetőkbe vagy infra kamerákat az éjszakai képalkotáshoz.

Bickert azt mondta, hogy nem tekinthető szabálysértésnek olyan termékek eladására használni a Facebookot, melyek nem minősülnek fegyvernek. Még akkor sem, ha most ugyanazok a csoportok árulnak pl. golyóálló mellényeket, amelyeket korábban fegyverértékesítés miatt tiltottak be.

Ilyen mértékű fegyverkereskedelem “fel kell, hogy nyissa a szemünket” – mondta Nicolas Florquin a Small Arms Survey, annak a genfi székhelyű nemzetközi kutatóközpontnak a koordinátora, mely felügyelte az ARES kutatását. Anélkül, hogy közvetlenül megnevezte volna a Facebookot vagy más közösségi médiát, megjegyezte, hogy nyilvánvalóan több figyelmet kell szánni az ilyen tevékenység nyomon követésére és ellenőrzésére.

Menekülési lehetőségeket is kínálnak egyes Facebook-csoportok

A Facebook által törölt fegyverkereskedelemmel foglalkozó oldalak közt volt egy olyan, ami a fegyverek és 82 mm-es lövegek mellett menekülő útvonalat is reklámozott. Ezzel azokat akarta megszólítani, akik olyan veszélyes helyekről menekülnének el, ahová a Facebook-oldal előzőleg fegyvert juttatott el. Az oldal azt ígérte, “garantált” utat biztosít Görögországig. Ez a hirdetés azonban csak egy a sok közül. Olyan országokban, ahol tombol az erőszak, melyek milíciák, terroristák és számos fegyveres erő csataterévé váltak, az emberkereskedelemmel foglalkozó Facebook-oldalak tűnnek az egyetlen esélynek a menekülésre.

(Forrás: The New York Times)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.