Külföld

Naponta licitálnak nehézfegyverekre a terroristák a Facebookon

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2016. 04. 08. 16:56

Úgy tűnik, a fegyverkereskedelem is áttevődött a közösségi oldalakra. A Facebookon a föld-levegő rakétától az M4-Coltig mindent lehet kapni. Ezeket pedig általában terrorista szervezetek veszik meg.

Ha egy terrorista manapság légvédelmi fegyvert szeretne vásárolni, elég, ha felnéz a Facebookra, ahol számtalan fegyver-bazár kínál a kézifegyverektől, gránátoktól kezdve a nehéz géppuskákon át akár távvezérelt rakétákat is.

Miután a New York Times felhívta a Facebook figyelmét a problémára, a közösségi oldal hatot megszüntetett a hét gyanús csoportból. A Líbiában fegyvereket áruló csoportokat egy magán tanácsadó cég, az Armament Research Services (ARES) tanulmánya alapján azonosították, a Szíriában, Irakban és Jemenben tevékenykedőket pedig a Times kutatásai segítségével leplezték le.

Hőkövető rakétákat otthonra

A legtöbb vásárlást egy zárt, titkos csoportnak küldött fénykép segítségével bonyolították le. A posztok fegyverekre specializálódott, digitális apróhirdetésekként funkcionáltak. Eladósorba kerültek teherautókra szerelhető légvédelmi nehézgépfegyverek, de olyan más, kifinomultabb és veszélyesebb rendszerek is, mint a vezérelhető páncéltörő rakéták vagy a korai generációs vállról indítható, hőkövető légvédelmi rakéták, és mesterlövész puskák is.

A kutatás időtartama alatt, 2014 szeptembere óta 97 alkalommal próbáltak eladni ágyúkat, nehéz géppuskákat, gránátvetőket, rakétákat, technikai eszközök ellen fejlesztett mesterlövész puskákat a líbiai Facebook-csoportok.

A múlt évben az ARES-nek sikerült elcsípnie egy Facebookon terjedő ajánlatot, melyben egy SA-7 hordozható légvédelmi rendszer (MANPAD) újrahasználható, központi részét árulták.

A legtöbb a közösségi hálón keringő líbiai fegyver 2011 során kerühetett az állami raktárakat kifosztó lázadók és fosztogatók kezére. Az ARES szerint a líbiai eladók azt állították, hogy két darab teljes SA-7 is a birtokukban, van, valamint további rakéták és MANPAD-tartozékok várják a gazdájukat. Ezek az öregebb rendszerek, mint amilyen az SA-7 is, inkább a helikopterekre és a kereskedelmi repülőgépekre jelentenek veszélyt, és nem a katonai repülőgépekre.

A milíciák és terrorista csoportok standard fegyverei a kelendőek.

Az ARES kutatásának vezetője, Nic R. Jenzen-Jones szerint a gépfegyverek és a rakéták csak kis részét teszik ki a Facebookon és más alkalmazásokon zajló kereskedelemnek. A Times líbiai Facebook-csoportokat elemző viszgálata arra jutott, hogy az eladók nagyobb mértékben kínálnak kézi- és gyalogsági fegyvereket. A legnépszerűbbek a Kalasnyikov géppisztolyok, melyeket sok harcos használ a régióban, valamint az FN FAL puskák (Fusil Automatique Leger) azaz a könnyű automatapuskák, amik Líbiában gyakoriak.

Az effajta tevékenység azonban sérti a Facebook felhasználási szabályzatát, mely a tartalmi követelményeinek fejlesztéséért és végrehajtásáért felelős Monika Bickert szerint január óta megtiltotta a lőfegyverek és egyéb fegyverek magánértékesítését.

Több konfliktusban is a Facebookon vásárolt fegyverekkel harcolnak

Líbiában viszonylag még új dolognak számít, hogy a harcosok a közösségi oldalakról szerezzék be a fegyvereket. Moammar el-Kadhafi uralkodása alatt az ellenőrzése alatt tartotta a fegyverpiacot és korlátozta az internethozzáférést is. 2011-es megdöntését követően azonban az ország a hadakozó fegyveres csoportok kezébe került és kinyíltak a közösségi médiák online bazárai is. Líbiához hasonlóan a közösségi médián üzletelnek más konfliktus sújtotta országok milíciái és terroristái Irakban, Szíriában vagy Jemenben.

Hétfőn a New York Times hét ilyen fegyverekkel kereskedő csoport linkjét küldte el a Facebooknak, hogy ellenőrizze, sértik-e a szabályzatát. Keddre a Facebook hat csoportot meg is szüntetett, Bickert szerint a hetedik, ugyan közölt képet fegyverekről, azt nem értékesítés céljából tette.

Változó Facebook-használat, változó szabályok

Monika Bickert folyamatosan fejlődőnek nevezte a Facebok szabályzatát, melynek alkalmazkodnia kell a közösségi médiahasználatban bekövetkező változásokhoz.

Amikor a Facebook elindult, valójában nem lehetett kereskedelmet bonyolítani rajta – magyarázta Bickert. Az utóbbi néhány évben azonban a Messengeren keresztül a felhasználók számára lehetőség nyílt a kifizetések feldolgozására is, de további funkciók is segítik az értékesítést. Amikor bevezettük ezeket a funkciókat, egyértelművé kellett tennünk, hogy ez nem az az oldal, mely meg szeretné könnyíteni a lőfegyverek privát kereskedelmét.

Nem teljesen világos, pontosan milyen mértékű fegyverkereskedelem zajlott ezidáig az oldalon, de a vizsgálat alatt renkívüli gyakorisággal töltöttek fel új posztokat, több csoport naponta kínált új fegyvereket a Facebookon. Az ARES havonta 250-300 fegyvereladással kapcsolatos bejegyzéssel találkozott, csak a líbiai oldalakon, és az üzlet úgy tűnik ez után is egyre növekszik. Az egész Közel-Keletre vonatkozóan a következőket találták:

Körülbelül 6 ezer eladást dokumentáltunk, de a kereskedelem valószínűleg jóval nagyobb mértékű ennél.

A Facebook a felhasználókra hagyatkozik a fegyverkereskedelem blokkolásánál

Bickert elmondása alapján a Facebook nagyrészt úgy próbál “biztonságot nyújtani az emberek számára”, hogy lehetővé teszi felhasználóinak, hogy értesítést küldjenek a feltételezett szabálysértésekről. Minden egyes Facebook-poszt rendelkezik egy legördülő “bejegyzés jelentése” hivatkozással, melyre kattintva lehet értesíteni a Facebookot a visszaélést jelentő tartalomról.

Az úgynevezett Közösségi műveleti csoportok, a beérkező jelentéseket felülvizsgáló Facebook-dolgozók veszik szemügyre és távolítják el a szükséges tartalmakat. Nem tudni, hogy a gyakorlatban mennyire működik hatékonyan ez a stratégia. A New York Times cikkéhez letöltött képek korábban két vagy több évig is fent voltak a Facebookon, és több ezer tagot vonzottak, mire a Facebook fegyverkereskedésért betiltotta volna a csoportjukat.

A kereskedelem olyan országokban zajlott, ahol az Iszlám Állam a legaktívabb, valamint olyan vidéken, melyet milíciák és más terrorista csoportok, mint például az al-Kaida tartanak az ellenőrzésük alatt. Ebben a négy országban a kormány erői nem birtokolnak nagy területeket, és a civil társadalomra hatalmas nyomás nehezedik. Christine Chen, a Facebook szóvivője azt nyilatkozta, hogy a csaknem 1,6 milliárdnyi felhasználóra hagyatkoznak a szabálysértők kiszűrésekor:

Mindenkit arra buzdítunk, hogy ha visszaéléssel találkozik, jelentse nekünk.

Líbiában a pisztolyok a nyerők a Facebookon

Az ARES többféle eladót és vásárlót azonosított a kézifegyvereket kereső magánszemélyektől kezdve, az olyan milícia-tagokig, akik többfős kezelőszemélyzetet igénylő fegyverek után érdeklődtek. Voltak olyanok is, akik szabadulni szerettek volna fegyveres csoport által már nem használt fegyvertől. A különböző piacok más-más jellemzővel bírnak: Líbiában például a bűncselekmények miatti félelem sokakat arra ösztönöz, hogy beszerezzen egy pisztolyt.

A kézifegyverek a legelterjedtebbek – mondta Jenzen-Jones. Nagy irántuk a kereslet, főként önvédelmi célokra és különösen a rablások ellen, sok leendő vásárló ‘Keresek’-poszttal érdeklődik utánuk. Eléggé drágák, 2200 és 7000 dollár között mozog az áruk, ami arra utal, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot.

Az iraki szövetségeseknek szánt fegyverektől hemzseg a Facebook

Irak facebookos fegyverboltja az Egyesült Államok kiképzést és felszerelést biztosító programjának hibáit visszhangozza, mivel látszólag kimeríthetetlen választékkal rendelkezik a megszállás alatt az iraki kormánynak adományozott amerikai fegyverekből. M4 gépkarabélyok, M249 önműködő rajfegyverek, MP5 gépfegyverek és Glock félautomata pisztolyok képezik a kínálatot. A fegyverek közül sokon megtalálhatók a leltári számaik és az amerikai csapatok által kedvelt utángyártott kiegészítők.

Ilyen fegyvereket már régóta lehetett kapni az iraki fekete piacokon, de a Facebook és más közösségi médiumok új tereket nyitottak meg az eladók és a vevők számára. Így sokkal könnyebben megtalálják egymást, az eladók több mindenkinek tudják megmutatnia termékeiket, a vásárlók pedig sokkal nagyobb választékot tekinthetnek meg és tehetnek rájuk ajánlatokat, mint a kisebb, valódi piacokon.

Szíriában is ahhoz hasonló fegyverek keringnek a piacon, amilyeneket az USA a felkelőknek küldött

A szíriai ellenzéki erőknek szánt amerikai fegyverek is megtalálhatók a közösségi médiában, és más üzenetküldő alkalmazásokon. Nemrég egy észak-szíriai eladó, aki diákként, fotósként és mesterlövészként tüntette fel magát, egy érintetlennek tűnő Kalasnyikov gépkarabélyt kínált a Facebookon. Azt mondta, a fegyver a Hazm mozgalomtól származik, mely az Egyesült Államoktól kapott felszerelést, mielőtt az al-Nuszra Front, az al-Kaida egyik alcsoportja le nem győzte. Azt is feltüntette, hogy a puska új, még “egyet sem lőtt”, és bónusz ajándékot vagy kedvezményt is felajánlott a vásárlóknak.

Októberben egy fegyverkereskedelemmel foglalkozó Facebook-csoport egy “új TOW-indítót” árult, melyből a TOW huzalvezérlésű páncéltörő rakétákat lövik ki. Ilyen irányított rakétákkal látta el az Egyesült Államok a szíriai lázadókat, de más országokba is szállított belőlük. A Facebook-poszt tartalmazta az eladó telefonszámát, ami egy WhatsApp profilhoz, egy üzenetküldő alkalmazáshoz vezeti az érdeklődőt. Miután a New York Times-nak ezen a héten sikerült elérnie az eladót (akinek a profilképe mellesleg egy hullát ábrázol), megtudta, hogy a rakétaindító már elkelt, de az eladó állítólag már nem tudta felidézni, mennyiért.

A közösségi oldalak segítenek a fegyveres csoportoknak, hogy további katonai felszereléshez jussanak

A fegyvereket kínáló líbiai Facebook-oldalak egyéb felszereléssel is szolgáltak a milíciák és terroristák számára. Lehetett venni lőszert, lemezeket a golyóálló mellényekbe, látcsöveket, kézigránátokat, kétirányú taktikai rádiókat, széttöredezett robbanófejeket a rakéta-meghajtású gránátvetőkbe vagy infra kamerákat az éjszakai képalkotáshoz.

Bickert azt mondta, hogy nem tekinthető szabálysértésnek olyan termékek eladására használni a Facebookot, melyek nem minősülnek fegyvernek. Még akkor sem, ha most ugyanazok a csoportok árulnak pl. golyóálló mellényeket, amelyeket korábban fegyverértékesítés miatt tiltottak be.

Ilyen mértékű fegyverkereskedelem “fel kell, hogy nyissa a szemünket” – mondta Nicolas Florquin a Small Arms Survey, annak a genfi székhelyű nemzetközi kutatóközpontnak a koordinátora, mely felügyelte az ARES kutatását. Anélkül, hogy közvetlenül megnevezte volna a Facebookot vagy más közösségi médiát, megjegyezte, hogy nyilvánvalóan több figyelmet kell szánni az ilyen tevékenység nyomon követésére és ellenőrzésére.

Menekülési lehetőségeket is kínálnak egyes Facebook-csoportok

A Facebook által törölt fegyverkereskedelemmel foglalkozó oldalak közt volt egy olyan, ami a fegyverek és 82 mm-es lövegek mellett menekülő útvonalat is reklámozott. Ezzel azokat akarta megszólítani, akik olyan veszélyes helyekről menekülnének el, ahová a Facebook-oldal előzőleg fegyvert juttatott el. Az oldal azt ígérte, “garantált” utat biztosít Görögországig. Ez a hirdetés azonban csak egy a sok közül. Olyan országokban, ahol tombol az erőszak, melyek milíciák, terroristák és számos fegyveres erő csataterévé váltak, az emberkereskedelemmel foglalkozó Facebook-oldalak tűnnek az egyetlen esélynek a menekülésre.

(Forrás: The New York Times)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.