Külföld

“Az Iszlám Állam akár egy nap alatt is elpusztítható lenne. Ez azonban senkinek nem áll az érdekében”

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2016. 01. 04. 17:53

A magyar médiában ritka, hogy arab szakértőket szólaltatnának meg. Ez alapvető hiányosság: az arab narrációja napjaink eseményeinek a konfliktusok természetének egy egészen más aspektusát világíthatja meg. Terrorizmusról, menekültkérdésről, a régió jövőjéről Maghdi Síhatával, az egyiptomi hadsereg nyugalmazott vezérőrnagyával, politikai elemzővel beszélgettünk.

Nemrég az Iszlám Állam Sinai Tartománya (Viláját Sinái) bombát robbantott egy orosz utasszállító gépen. Ma már nem kérdés, hogy ők robbantottak. Háború van a Sinai-félszigeten?

A Sinai-félsziget északi részén zajlik egy átfogó katonai hadművelet. Ahhoz, hogy értse a problémát, meg kell értenie a különbségeket a félsziget északi és déli része között. Míg délen alapvetően szövetséges törzsek élnek, akik nem érdekeltek a háborúzásban, addig az északi törzsek egyre inkább érdekeltté lettek téve, hogy háborúzzanak a kormánnyal. Ennek az elsődleges oka, hogy míg a délieknek bevételi forrásként adott a turizmus, addig az északi törzsek számára az elsődleges bevételi forrás a rafahi határon futó alagútrendszer volt, ahol a fegyverektől a gyógyszereken és különböző építőanyagokkal, luxuscikkekkel kereskedtek a blokád alatt álló Gázai övezettel.

Már Mubárak elnök is tisztában volt ezzel, mégis meghagyta, alkupozícióként. Ezzel tudott nyomást gyakorolni a világtól egyébként hermetikusan elzárt Hamász vezetésre. Murszi alatt a csempészés a fénykorát élte – gyakorlatilag megszűntek a határok, annyi alagút működött. Az lépett be Egyiptomba, aki csak akart. Ezzel a helyzettel kezdenie kellett valamit a Sziszi-kormánynak, akik le is zárták az alagutakat és visszaállították a hagyományos határt az övezettel. Ennek következményeként kezdődtek meg harcok. Földrajzilag észak alkalmasabb a gerilla hadviselésre: könnyű elrejtőzni a sivatagban, vagy egyszerűen elhagyni az országhatárokat szárazföldön, esetleg tengeren.

Fotó: Jászberényi Sándor, 24.hu

Izrael egészen komoly stratégiai partnerként jelenik meg ebben a konfliktusban. Hozzájárultak például, hogy az egyiptomi hadsereg nagy erőkkel, például nehéz páncélosokkal, Apache helikopterekkel is levonuljon a határhoz, melyet egyébként tilt a ’79-es Camp davidi egyezmény.

Valóban, a kormányok kapcsolatban állnak egymással, egyeztetnek bizonyos kérdésekben. Ebből azonban nem vonnék le hosszútávú következtetéseket. Bár Izrael valóban belement a hadsereg levezérlésébe a határhoz, de változatlanul szelektálva ellenőrzik a saját határukat. Nagy üzlet zajlik az egyiptomi-izraeli határon is, izraeliek is szépen profitálnak az etiópiai-szudáni menekülthullámon, melynek ez az útvonala. Izrael pedig üdvözli ezt a fajta üzletet a határain és nem igazán tesz semmit az illegális migráció ellen. Ezt ki tudják használni a különböző terrorista csoportok, akik a menekültek közé vegyülve el tudják hagyni az országot, ha forró lesz a lábuk alatt a talaj.

Kép: allsinai.info

A leghíresebb terrorista csoport a Sinai-félszigeten jelenleg a Viláját Sinái, akik hűségesküt tettek az Iszlám Államnak. Kik ezek a terroristák?

Úgy gondolom, nem feltétlenül iszlamista terroristákról beszélünk. Nem kell ahhoz semmilyen ideológia, hogy valaki terrorista legyen. A leggyakrabban egyszerű emberekről van szó, akik üzleti vállalkozásként kezdik a terrorista akciókat – ha megnézi, pont a jó élet lehetőségével toborzott az Iszlám Állam is a kezdetekben –, a könnyen szerzett pénz, mindig jó motiváció. A helyi embereknek pénzre van szüksége, tanulatlanok – ezt már ki lehet és ki is használják. Ezek az emberek agymosáson mennek át és különböző országok, szervezetek, hadseregek fegyverzik fel. Remélem az a maga számára is egyértelmű, hogy ilyen fegyverzettel, pénzügyi forrásokkal önmagában, komoly szponzorok nélkül senki sem rendelkezik. A Sinai-félsziget milíciáit nem csak Líbiából, de a Földközi-tenger országaiból és Izraelből is támogatják pénzzel és fegyverrel.

Izrael miért támogatná az iszlamista csoportokat a Sinai-félszigeten?

Azért, mert, ha felteszi azt a kérdést, hogy ki nyer a Közel-Keleten jelenleg zajló fegyveres konfliktusokból, akkor az első helyre Izrael kerül. Ha csak a sinai konfliktust vesszük alapul, akkor is láthatjuk, hogy ennek az alapja a Gázai övezet. Izrael már az egyiptomi-izraeli háborúk során is a Sinai-félszigetet képzelte el, mint egy palesztin állam területét, Gázától is a kezdetektől fogva meg akartak szabadulni.

Nyilván most már nem fogják újra bejelenteni, de még Mubáraknak is felajánlották a Gázai övezetet – amit sajnos akkor elutasított. Ha okosabbak lettünk volna, Gáza átvételéért cserébe elkérhettük volna Eilatot is és akkor kijáratunk lett volna a keleti partra is. Ez a lehetőség elúszott. Mindemellett azt gondolom, Izraelnek továbbra is az az elképzelése, hogy a palesztin kérdést a Sinai-félszigeten kell rendezni.

Ha most végignézünk a Közel-Keleten Líbiától Irakig, azt láthatjuk, hogy lángol az egész régió, Izrael kivételével, ahol érdekes módon béke van, nincs háború, olyan volumenű terrorakciók sincsenek, mint mondjuk Franciaországban.

Azt gondolom, hogy a közel-keleti konfliktusok legfőbb oka a cionizmus, mely Izrael érdekeit képviseli nemzetközileg. Egy nagyon tisztességtelen és ostoba játékot játszanak, mert ahelyett, hogy a gazdaságokat támogatnák a Közel-Keleten, egy vállalható jó kompromisszumot képviselve mindenki számára, azt a politikát folytatják, hogy Izrael addig van biztonságban, amíg az arabok egymást ölik. Ezért támogatnak különböző terrorszervezeteket, hogy biztosítsák a folyamatos konfliktusokat az arab országokban.

Hogyan jönnek létre a terrorszervezetek?

Mondok egy példát: a Szovjetunió alatt nem volt számottevő az orosz maffia befolyása, csak a KGB működött. A Szovjetunió bukása után jött létre a maffia, azzal a céllal, hogy kivégzéseket hajtson végre, zsaroljon más országokat, hogy elvégezze bizonyos országok piszkos ügyeit, biztosítsa politikai érdekeiknek a megvalósulását.

Az iszlám fundamentalizmus felhasználása lokális konfliktusok létrehozására az első afganisztáni háború után került előtérbe, ott tesztelték ezt az elképzelést először élőben. Kiderült, hogy regionálisan könnyen adoptálható a fundamentalizmus és viszonylag kevés befektetés elég az iszlamista fegyveres csoportok létrehozásához. A modell remekül bevált: a tálibok megverték az oroszokat. Innentől kezdve beszélhetünk szélsőséges iszlamista terrorszervezetekről.

Mit gondol az Iszlám Államról?

Egészen biztos vagyok abban, hogy csakúgy, mint az afganisztáni tálibokat, az Iszlám Államot is mesterségesen hozták létre. Erre éppen elég bizonyíték, hogy ellentétben a hagyományosan gerilla hadviselést folytató terrorista csoportokkal a térségben, az Iszlám Állam helyzete ismert, bármikor elpusztítható lenne, akár egy nap alatt is. Ez azonban senkinek nem áll jelenleg az érdekében.

Ha az Iszlám Államot mesterségesen hozták létre, mik voltak a mögötte húzódó politikai célok?

Eleve Irak és Szíria tartós feldarabolása és az izraeli-, amerikai-, török érdekszféra kiterjesztése a régióra. Ha Irakból és Szíriából apró országok jönnek létre, ezek autamtikusan valamelyik érdekszférába fognak kerülni, mert túl kicsik lesznek ahhoz, hogy a saját érdekeiket érvényesíteni tudják. Ez az elsődleges cél. Emellett Izrael meg akarja szerezni a Golán-fennsíkot, talán több területet is. Nem tartom véletlennek az Iszlám Állam hirtelen megjelenését sem Egyiptomban. Ha Egyiptomot is sikerülne felrobbantani, akkor nem lenne a régióban rendes hadsereggel rendelkező ország Szíriától Algériáig, Szudánnal. Gyenge arabok lennének, hadsereg nélkül.

Lehetséges ennek a folyamatnak a megállítása?

Úgy gondolom elsődlegesen az araboknak fel kell ismernie, hogy mi a valódi természete a jelenleg zajló konfliktusoknak, és egységesednünk, tömbösödnünk kell. Fel kell ismernünk, hogy nem fenyegetést jelentünk egymásra nézve – hanem éppen ellenkezőleg, természetes szövetségest.

A szaúdi királyság, egyiptomi vezetéssel ezért akar létrehozni egy közös szunnita hadsereget? Az Arab Liga tavalyi ülésén meg is szavazták Sharm es-Sejkben.

Én nem nevezném „szunnita hadseregnek”, mert szerintem a kezdeményezés nem szektáriánus, amúgy is, a különbségeket alapvetően nem tartom jelentősnek a szunna és a shia irányzatok között, a szektáriánus ellenségeskedés szintén mesterségesen szított dolog. Nézze csak meg, mi történt Szaddám kivégzése után Irakban. Az Egyesült Államok a síitákat támogatta, akik hatalomra is kerültek. Olyan szinten nyomták el a szunnitákat, hogy azok betömbösödtek és létrehozták az ISIS-t. A kezdetekben az Egyesült Államoknak ezzel nem volt problémájuk, pláne, miután a síita kormányzat mindent elkövetett, hogy megszabaduljon az amerikai jelenléttől az országban, úgy gondolták, hogy az ISIS majd visszaszorítja a síita befolyást, Iránt.

Szaúd-Arábiának sem volt gondja az ISIS-szel, amíg Szíriában Asszád ellen harcoltak. Asszád többször is megsértett komoly befolyású szaúdi hercegeket. Törökország pedig már elég régóta szeretett volna egy szunnita bábkormányt az alavita vezetés helyére Damaszkuszban. Amikor az ISIS térnyerése már kellemetlenné vált az Egyesült Államok számára, és nem tudták kontrollálni többé a szervezetet, akkor hozták létre ezt az úgynevezett Iszlám Állam ellenes koalíciót. Hajlandóság azonban nem igazán volt senkiben sem az Iszlám Állam totális felszámolására: könnyű kis légi csapásokat mértek a pozícióikra, melyek nem jelentettek számukra veszélyt, emellett pedig Amerika fegyverekkel látta el az Asszád ellen harcolókat, melyekről nyilvánvaló volt, hogy el fognak jutni az Iszlám Államhoz.

Mennyiben változtak meg a dolgok az orosz beavatkozással?

Az oroszok nyílt belépése a konfliktusba mindent megváltoztatott. Valódi és komoly katonai manőverek várhatóak a közeljövőben. Zárt ajtók mögött jelenleg is tárgyalások zajlanak az USA és Oroszország között, az Egyesült Államok pedig elkötelezettebb, mint valaha is volt, mert attól félnek, hogy a helyzet nyílt konfliktussá fajulhat a nagyhatalmak között. Azt gondolom, hogy az lesz az alku, hogy megtartják Asszádot egy darabig, hogy stabilizálják a helyzetet, de végül Asszád sorsa a szíriai nép kezétől teljesül be. Abban biztos vagyok, hogy senki sem szeretne szárazföldi erőket bevetni Szíriában, a hangsúly a politikai rendezésen van.

Fotó: Jászberényi Sándor, 24.hu

Szaúd-Arábián kívül más arab országok is részt fognak venni ebben a politikai rendezésben?

Úgy gondolom, hogy ez elkerülhetetlen. Bár Egyiptom is eddig úgy politizált, hogy kimaradhasson a szíriai konfliktusból, azt hiszem, az ilyen típusú arab politika nem tartható. Az araboknak már régen támogatniuk kellett volna Irakot, ha ezt az amerikai megszállás után azonnal megtették volna, most nem beszélhetnénk síita és szunnita konfliktusról. Nagyon remélem, hogy az arab országok közösen beavatkoznak a térségben zajló konfliktusokba, kezdve Szíriával. Szíria stabilizálása az első lépés a régió stabilizálásában, ezt pedig politikai nyomással lehet elérni és nem fegyveres beavatkozással.

Le kell ültetni minden felet Szíriában a tárgyaló asztalokhoz és az ISIS önmagától összecsuklik. Ezt kell elérni.

Egyiptomnak mi lesz a szerepe a rendezésben?

Úgy gondolom, hogy Egyiptom szerencsés, hogy Sziszi az elnöke. Az elmúlt évtizedek politikailag eléggé rosszul festenek, sem tervezés, sem elgondolás, sem oktatás nem jellemezte. Szadát alatt még rendben volt az ország, Mubárak kormányzásának első öt éve alatt is, de azután egyre rosszabb és rosszabb politikai döntések történtek, melyeknek az Arab tavasz lett a megkoronázása. Sziszivel úgy gondolom, egy új korszak kezdődött el. Sikeresen elkerülte, hogy az ország fegyveresen bevonódjon a szíriai konfliktusba. Úgy gondolom, neki már van egy hosszú távú rendezési terve. Az, hogy Egyiptom milyen szerepet fog vállalni a szír rendezésben, még senki által nem ismert, de az biztos, hogy komoly szerepe lesz.

A szíriai konfliktus hatására több százezer menekült indult meg Európába. Ha a háború véget ér Szíriában, ezek a menekültek haza fognak térni?

Kizártnak tartom, hogy azután, hogy letelepedtek és berendezkedtek Európában, a szíriai menekültek hazatérnének. Miért is tennék? Egy teljesen szétrombolt országba kellene visszatérniük, hátrahagyva egy újra felépített egzisztenciát. Egyébként azt gondolom, a szíriaiak nagyon jól be fognak illeszkedni Európában, mert a Közel-Kelet egyik legképzettebb társadalmának legjobbjai menekültek oda, Európának pedig, ha jól tudom, kezdenie kell valamit a saját népességének a csökkenésével. Persze azok, akiknek maradt valami otthon, azok haza fognak térni – de a többségnek nem maradt semmije Szíriában, amihez hazatérjen.

(Disclaimer: az interjú sem a szerkesztőség, sem az interjú készítőjének politikai véleményét nem tükrözi.)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. július 19.
Az Orbán Viktor miniszterelnök vendégeként hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet mond a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Goldmark termében 2017. július 19-én. A magyar miniszterelnök és izraeli vendége a látogatással a Mazsihisz meghívásának tesz eleget.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.