A partnerek (a hét vezető ipari demokrácia) megértéssel fogadták Oroszország javaslatait, amelynek növekvő gazdasági potenciálja fajsúlyosabb szerepet tesz lehetővé a világpolitikában – mutatott rá Vlagyimir Putyin a csúcsot záró sajtóértekezletén, sikerként értékelve az idei G8-fórumot.
A Közel-Keletről szólva Putyin leszögezte: a legfontosabb teendő az erőszak megfékezése. A Nyolcak hosszas huzavona után elfogadott közös nyilatkozatukban felhívták valamennyi felet az ellenségeskedések beszüntetésére. Egyúttal javasolták az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy küldjön nemzetközi erőt a dél-libanoni konfliktusövezetbe. Putyin nem zárta ki, hogy orosz egységek is részt vennének ilyen erőben BT-mandátum esetén – jelentette Palotás László, az MTI moszkvai tudósítója.
Az orosz államfő eredményként könyvelte el az energiabiztonságra vonatkozó akciótervet is. A szállítások biztonsága mellett a dokumentum kitér a kereslet biztonságára (ami biztosítja a kitermelési beruházások megtérülését) és a fogyasztó országok kötelezettségeire is. Az akcióterv előirányozza a polgári célú nukleáris ipar nagyszabású fejlesztését.
Putyin korainak nevezte szankciók elrendelését Iránnal szemben. Egyúttal azonban felszólította Teheránt, hogy “a lehető leggyorsabban” reagáljon a hatoknak (az öt állandó BT-tag és Németország) az urándúsítási probléma megoldására tett javaslatára. Nézete szerint a szankciók emlegetése “kedvezőtlen feltételeket teremtene a tárgyalási folyamathoz”. A Nyolcak támogatták a hatoknak azt a döntését is, hogy az iráni kérdést visszautalják a BT elé.
A Nyolcak elítélték az észak-koreai rakétakísérleteket, és támogatták a nukleáris fűtőanyagot biztosító nemzetközi központok létrehozására tett orosz javaslatot, amely leszerelni hivatott egyes országok törekvését atomfegyver előállítására. Az állam- és kormányfők kemény üzenetet küldtek Észak-Koreának az atomfegyverek elterjedésének meggátolásáról elfogadott nyilatkozatukban. Elítélték a július elején végrehajtott rakétaindításokat, hangsúlyozva, mennyire ártottak azok a békének, biztonságnak és stabilitásnak a térségen belül és kívül is. A rakétakísérletek fokozták az észak-koreai nukleáris program miatti mély aggodalmukat – mutattak rá a Nyolcak, üdvözölve az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által a hétvégén Phenjanra kirótt rakétatechnológiai embargót.
A Nyolcak elismerték minden ország jogát a polgári célú atomprogramokhoz, de eltanácsolták az államokat az önálló urándúsítástól és az elhasznált fűtőelemek újrafeldolgozásától. A G8 támogatta Oroszország tervét olyan központok létrehozására a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alatt, amelyek garantáltan ellátják fűtőanyaggal olyan országok atomerőműveit, mint Irán, megszabadítva őket a saját urándúsítás szükségességétől.
Kompromisszumot szorgalmaznak Koszovó státusa ügyében a résztvevők a szentpétervári csúcs zárásakor közzétett nyilatkozatban. Felhívják valamennyi felet, hogy az ENSZ-igazgatás alatt álló dél-szerbiai tartomány végső státusáról folyó tárgyalásokon “tegyenek meg mindent kompromisszumos megoldás meglelésére a többnemzetiségű Koszovó megőrzése céljából”. Mint rámutatnak, “a koszovói albán vezetőségnek különös figyelmet kell fordítania a nemzetközi közösség által a nemzeti kisebbségekre nézve meghatározott normák érvényesítésére”.
A G8 szerint a világgazdasági növekedés erőteljes marad annak ellenére, hogy az olajárak még inkább felszöktek Izrael és a libanoni Hezbollah konfliktusa nyomán. A Nyolcak megvitatták a “magas és illékony energiaárakat, a globális egyenlőtlenségeket és fokozódó protekcionizmust” – áll a nyilatkozatban.
Az amerikai elnök “nagyon fontosnak” nevezte a Nyolcak Közel-Keletről elfogadott közös nyilatkozatát, amely szerinte első ízben mutat rá a konfliktus gyökerére. “Első ízben láttunk hozzá, hogy világosan megjelöljük a közel-keleti konfliktus gyökerét, amelyet a terrortevékenység, jelesül a Hezbollah képez” – mondta George Bush. Az erőszak elfajulásáért a Nyolcak nyilatkozatukban a Hamász és a Hezbollah szélsőséges erőit okolták. Bush ismét szemére vetette Iránnak, hogy finanszírozza a Hezbollaht, és újra megvádolta Szíriát, hogy támogatja és menedéket nyújt terrorista csoportoknak.
“Abnormálisnak” nevezte szentpétervári sajtókonferenciáján a Libanon elleni izraeli offenzívát a francia elnök, és tűzszüneti tárgyalásokra szólította fel a szembenálló feleket. Jacques Chirac szerint a támadás “drámai helyzetet teremtett”, amely csapást jelent az egyszerű libanoniakra, és az infrastruktúra nagyobb arányú újjáépítését vonja maga után. Egyúttal úgy foglalt állást, hogy a Libanonba küldendő nemzetközi erőnek bizonyos “kényszerítő eszközökkel” kell rendelkeznie az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1559. számú határozatának betartatásához (a libanoni milíciák lefegyverzéséhez).
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
