Senki nem eszik a pártelnök arcába, mindenki akkor egyen, amikor a neki nem tetsző pártelnök beszél. Normális? Elvárható?
Ezzel a meglepő utasítással indult a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségének (NYOSZ) csütörtöki rendezvénye a szebb napokat látott csillebérci táborban, ahol ellenzéki pártvezetők ismertették a nyugdíjasoknak szánt ígéreteiket, nyugdíjasok előtt. „Ha nem tetszett, amit a pártelnök mondott, akkor van egy egyszerű mód, hogy ezt kifejezzük, nem kérdezünk! Ha tetszett, pontosítás érdekében rákérdezünk!” – pattogtatta a napközis szigort a moderátor, Enyedi Nagy Mihály a Hóvirág étterem műkövén.
Némethné Jankovics Györgyi NYOSZ-elnök nem feledkezett el megemlékezni a tábor múltjáról, a közönség nevetése közepette emelte fel úttörőnyakkendőjét, amit ötven éve itt kötöttek nyakába. Majd elmondta: a nyugdíjasszervezet hat éve tartja itt a rendezvényeit, de ennek a hagyománynak a tábor eladása miatt vége szakad. Taps jutalmazta a közönség részéről, amikor a csillebérci élmények tiszteletére felvette a vörös kendőt.
Aztán elmondta azt is: kormánypártok nem képviseltetik magukat a rendezvényen, bár hivatalos meghívással és potentátokon keresztül is próbáltak eljutni Orbán Viktorhoz. Végül szerdán kaptak egy válaszlevelet, amiben megírták, hogy Kubatov Gábor egyéb elfoglaltsága miatt nem tud részt venni. Kár, hogy nem a pártigazgató-alelnököt, hanem a párt elnökét, a miniszterelnököt kérték fel.
Díszvendégként köszöntötte a NYOSZ-elnök Moldova Györgyöt, felidézve, hogy az író az ATV-ben néhány napja arról beszélt: a nyugdíjasszervezetek nem tesznek semmit a Fidesz eltűnéséért.
Moldova úr, higgye el, hogy mi ezért nagyon sokat teszünk, de nem tehetjük meg civil szervezetként, hogy akárhova elköteleződjünk
– jelentette ki Némethné, felsorolva, hogy tagszervezeteik között ott vannak azok a szolnoki asszonyok, akiket levénkurvázott a polgármester, ott vannak a pártok nyugdíjastagozatai, sőt, a Gyurcsány-fanok is, nem tehetik meg, hogy egyiknek vagy másiknak hátat fordítsanak.
A megnyitó beszédet követte a NYOSZ nyugdíjas életminőség-kutatásának bemutatása. A vészjósló adatok tanulságaként Köteles Lajos azt vonta le: „a változtatások nem nekünk a legfontosabbak, mi már kibírjuk valahogy, amíg el nem megyünk, de itt maradnak a gyerekeink, unokáink”.
Együtt: A tb dolga nem a luxusnyugdíj fizetése
Pártrészről az első előadó rögtön megtörte a koncepciót, Spät Judit közgazdász ugyanis nem a nyugdíjjavaslatait épp a napokban bemutató Együtt elnöke, hanem elnökségi tagja, aki a családi elfoglaltságai miatt távol lévő Juhász Pétert helyettesítette. „De azzal, hogy négy gyermeket vállalt, hozzájárul ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen” – mentegette a pártelnököt Spät.
Kijelentette: a nyugdíjastársadalom kettészakadt, egyik oldalon a 2008 óta nem emelt 28 500 forintos nyugdíjminimum áll, a másik oldalon a sok százezres, milliós nyugdíjak. Ez a szakadék szinte minden pártelnök előadásában előkerült. Spät szerint a nyugdíjminimum emelésének elmaradása fejenként és havonta mintegy tízezer forintos kiesést jelent, ezt be kell pótolni, majd megvizsgálni, mire van még mozgástér.
Felső plafont is be kell vezetni, mert a társadalombiztosítás feladata nem az, hogy luxusnyugdíjat biztosítson. Aki az átlagosnál nagyobb életszínvonalat szeretne, az tegyen félre aktív korában
– javasolta, majd azzal folytatta: akinek már megállapították a magasabb nyugdíjat, attól nem vennék el, de új nyugdíjakat nem kellene félmillió forint felett megállapítani.
Kitért pártja „Igazságtétel és kárpótlás” programjára, aminek keretében kárpótolnák azokat, akiket „az Orbán-rezsim kényszernyugdíjazott, vagy a nyugdíjuktól megfosztott”. Emellett javasolják a részmunka-résznyugdíj rendszerének bevezetését, egyebek mellett azzal érvelve, hogy a félállásban való tovább foglalkoztatás a munkaerőhiányt is csökkentheti.
MSZP: Ingyen gyógyszer 65 év felett
A szocialisták elnöke, Molnár Gyula azt mondta: a jelenlegi nyugdíjminimum elfogadhatatlan, legalább megduplázni kell. Ehhez hozzátette: látják a szakmai szervezetek magasabb nyugdíjemelésre vonatkozó javaslatát, de felelősen ennyit tudnak ígérni. Kritikus kérdésnek látja, hogy sokan kapnak százezer forint alatti nyugdíjat, ezeket a járadékokat az indokolt emelésnél is lényegesebben nagyobb ütemben zárkóztatnák fel.
Közterhek és járulékok befizetése nélkül biztosítanák a továbbdolgozás lehetőségét, emellett
A szociális otthonok számát meg kell duplázni az MSZP szerint, a hozzáférést rászorultsági alapon kell biztosítani. Bevezetnék krónikus betegségek esetén a 65 éven felüliek ingyenes gyógyszer-lehetőségét. Idősügyi ombudsmani intézmény létrehozását vizsgálják, emellett céljuk, hogy az idősek elleni bűncselekmények súlyosabb büntetést vonjanak maguk után.
DK: Gyurcsány óvatos, de szereti a nyugdíjasokat
Gyurcsány Ferenc, miután gondosan beletűrte ingét a nadrágjába, azzal kezdte mondandóját, hogy ellenzékben, választás előtt nem nehéz mindenkinek mindent megígérni, ebben szerinte a pártja a visszafogottak között van. Ő maga – állítása szerint – kompromisszumkereső emberré vált, nem fog alattuk nagyon elindulni a ló.
Gyurcsány szerint nagyjából egy kormányzati ciklus alatt el kellene jutni oda, hogy szétválasztják az öregségi nyugdíjat az állampolgári jogon járó alapnyugdíjra és a munkanyugdíjra. A nagyon magas nyugdíjakkal kapcsolatban ő megengedőbb, azt mondta, ez inkább erkölcsi, mint gazdasági kérdés. A járulékbefizetés mértéke ugyanis kéz a kézben jár a nyugdíj mértékével, nagy számban pedig nincsenek félmilliósnál nagyobb járadékok. Azzal, hogy a Fidesz eltörölte a plafont, szerinte több nyugdíjjárulékot tud beszedni, de a magas nyugdíjakat egyelőre még nem nagyon kell kifizetni.
A volt miniszterelnök azt mondta, ő volt az egyik atyja a 13. havi nyugdíjnak, amikor Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt bevezették, és ő volt az is, aki 2008-ban, a válság miatt azt mondta, hogy ezt maximálni kell 80 ezer forintban. Azt állította: lemondásában szerepet játszott, amikor úgy ítélte meg, hogy már ezt sem tudják kifizetni, ugyanis megígérte az Idősügyi Tanácsnak, hogy amíg ő a kormányfő, lesz 13. havi nyugdíj.
„nem azért, mert ne szeretnénk a nyugdíjasokat”, hanem mert ez évi 250 milliárd forintos kiadás, a GDP egy százaléka, ami „iszonytató teher, és közben annyi más feladatra kell pénz”. Inkább keresné az utat az alacsonyabb nyugdíjak feljebb húzására. A rokkantnyugdíjak újraminősítéséről azt mondta: ki kell nyitni a méltányossági felülvizsgálat lehetőségét.
A közönség kérdésére válaszolva azt mondta: a jelenlegi kormány elszámoltatásával kapcsolatban mindig visszafogottságra int, ugyanis „most törvénnyel lopnak”. Vagyis amit csinál a kormány, az szabályos, az igazságszolgáltatást pedig el kell választani a politikai felelősség megállapításától. Az utóbbit a választók döntik el, a DK pedig nem akar népbíróságokat, nem akar utat adni a revansvágynak, a történelmi tapasztalat ugyanis az, hogy ahol a népítélet kezd működni, ott előbb-utóbb még nagyobb drámák lesznek. „Inkább meneküljön el egy-két bűnkövető, minthogy börtönbe zárjanak egy-két ártatlant” – fogalmazott, „a visszafogottság keresztényi erényét” javasolva.
Párbeszéd: 90 ezres alapnyugdíj
Karácsony Gergely Magyarország legsúlyosabb problémájaként, az ország kudarcainak és a választók fásultságának gyökereként nevezte meg, hogy az ország túlontúl megosztott – ki van téve azoknak a politikai vállalkozóknak, akik megpróbálnak a társadalmi csoportok közé falat emelni. Szerinte a nálunk sikeresebb országok sikerének kulcsa a társadalmi összetartás, ennek részeként összetartó nyugdíjrendszert is kell építeni. Olyan nyugdíjrendszer kell a mai nyugdíjasoknak, ami a ledolgozott évtizedeket megbecsüli, és fenntarthatónak kell lennie, hogy a mai nyugdíjasok unokájának is legyen nyugdíja – mondta a Párbeszéd társelnöke.
Pártja programjának alapgondolata az alapjövedelem. Karácsony biztos abban, hogy 10-20 év múlva Európa ebbe az irányba mozdul el, az egymás iránti szolidaritás az állampolgári jogon járó minimális jövedelemben nyilvánul meg. Ez az alapjövedelem az ő elgondolásukban 60 ezer forint. Mindez az adórendszer átgondolásával, a széttöredezett szociális ellátórendszer leváltásával jár.
Karácsony a zuglói polgármester énjét sem hagyta otthon, amikor arra a kérdésre válaszolt, lesz-e az Örs vezér téren mozgólépcső a nehezen mozgó nyugdíjasoknak. Igaz, fővárosi területről van szó, de a politikus elmondta: a kerület a kezébe vette a kérdést, és ha nem is mozgólépcső, de lift lesz, amit az Ikea fog kifizetni.
Szintén a közönség soraiból vetették fel, hogy mi van a vidéki, 27 százalékos áfával terhelt fával fűtő nyugdíjasokkal, akik nem részesültek a rezsicsökkentés áldásából. Karácsony szerint a rezsicsökkentés átverés volt, a rezsiköltségek pedig azért magasak, mert rendkívül pazarló a lakásállomány. Az EU ezermilliárd forintot adna energiatakarékossági célú felújításra, de a kormány ezt nem akarja odaadni a családoknak, mert nem tudja megígérni Mészáros Lőrincnek, hogy mindenki vele fog felújíttatni. Pedig az energiahatékonysági felújítások 30-40 százalékkal csökkentenék a rezsiköltségeket, és munkahelyeket is teremtenének.
A magánnyugdíj-pénztári rendszer Fidesz általi einstandjának kérdése Karácsonynál is előkerült. Szerinte vitatható, hogy a rendszer jól működött-e, és nem javasolja a visszalépést a többpilléres irányba, de az egyéni számlák rendszerét vissza kellene vezetni. A kormány szerinte ezt azért nem teszi meg, mert kiderülne, hogy nincs meg a pénz.
Modern Magyarország Mozgalom: Orbán télapója
Bokros Lajos azt mondta, az elherdált magánnyugdíj-vagyont sehogy nem lehet visszaszerezni, „ha valaki elmegy a kocsmába és elissza a pénzét, az a pénz el van iszva”. Az előtte szólókat kritizálta, hogy egyetlen szó sem esett arról, mitől nőhetnének tartósan és érdemben a nyugdíjak. Pártja szerint ésszerű, kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség, ami több beruházást és munkahelyet, magasabb fizetést, a külföldön dolgozók hazatérését és az adóelkerülés visszaszorulását vonja maga után. A járulékfizetés növekedése nélkül nem lehet növelni a nyugdíjakat, aki mást ígér, az buta vagy hazudik – mondta a volt pénzügyminiszter és főpolgármester-jelölt.
Szerinte a nyugdíjrendszer nem erkölcsi kérdés, hanem biztosítási elven működő időskori jövedelempótlási eszköz, aminek része, hogy az kap nyugdíjat, aki befizetett, és olyan arányban, amennyit befizetett. Rámutatott: amikor híres zenészek, színészek, sportolók panaszkodnak, hogy olyan kevés nyugdíjat kapnak, ami „a nemzet szégyene”, senki nem kérdezi meg tőlük, hogy „mennyit tetszettek befizetni”. Az a kérdés, milyen mértékben érvényesítjük a szolidaritás, illetve az öngondoskodás elvét,
ezt végre meg kell tanulni és nem visszavágyni a szocializmusba
– jelentette ki Bokros.
A politikust megkérdezte egy nyugdíjas, lehet-e számítani tőle új Bokros-csomagra? „Igaz, hogy kihúzta az országot a csávából, de mi már nem bírnánk ki még egyet” – mondta a kérdező. Bokros erre azt válaszolta: nincs szükség költségvetési megszorításokra, mert van egy „Télapó”, az Európai Unió, aki évente 1500-1800 milliárd forint nettó költségvetési támogatást ad. Ha ez nem lenne, az államháztartás hiánya 9 százalék lenne, ami csőd, így az EU finanszírozza az Orbán-kormány egyébként fenntarthatatlan, növekedést gátló gazdaságpolitikáját. Lehet, hogy a kormány büszke a 3 százalékos növekedésre, de a visegrádi országok közül ez a legalacsonyabb, Romániában pedig 5 százalék – mondta.
LMP: nyugdíjasinflációval számolnának
„Ha én szél lehetnék” – ezzel a szellemesnek gondolt szóviccel vezették fel Szél Bernadettet, az LMP társelnökét, aki szerint a tavalyi 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány méltatlanul kevés volt, miközben a nyugdíjasok egy része nyomorog. Azt mondta, a minimálnyugdíjat azonnal 50 ezer forintra kellene emelni, többször javaslatot is nyújtottak be ennek érdekében. Erre nem talált pénzt a kormány, sok másra igen – tette hozzá.
Rámutatott arra is, hogy a nyugdíjasok kosarába más dolgok kerülnek, ezek inflációja más mértékű, így a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése érdekében magasabb „nyugdíjasinflációval” számolnának. Emellett az LMP javasolja, hogy minimálbért fizető munkaviszonnyá tegyék az otthonápolást. A felülvizsgálati eljárásokat Szél embertelennek nevezte, rámutatva: egyik napról a másikra csökkent az emberek jövedelme. Normális kormány ilyet szerinte nem csinál, ezen kívül korengedményre, korhatár előtti nyugdíjra szükség van, az érintettekkel való konzultáció nélkül eltörölni nem lehet.
Ezen kívül a nyugdíjasok között felülreprezentáltak a nők, hiszen a férfiak korábban halnak. Az LMP változtatna azon a szemléleten, hogy a női munkát alulértékelik, ugyanolyan végzettséggel, ugyanolyan munkakörben a nők kevesebb bért kapnak.
A nyugdíjasok foglalkoztatása szerinte nem ördögtől való, ha aktívnak érzik magukat és megfelelő az egészségi állapotuk, de fontosnak nevezte, hogy ez ne kényszer legyen, „ne azért talpaljon valaki”, mert nem tud megélni.
Momentum: mit adhatnak egymásnak a nagyszülők és az unokák?
„Én 28 éves vagyok, önökhöz képest még semmit nem tettem le az asztalra” – igyekezett megnyerni a közönséget Fekete-Győr András. Elmondta: évtizedek óta a nyugdíjasok szavazataiért zajló versenyfutás a politika, aki nyerni akar, az 13. havi nyugdíjat ígér, aki nem ezt teszi, arra rásüti a politika, hogy harcot folytat a nyugdíjasok ellen. Szerinte viszont a nyugdíjasok bölcsebbek annál, hogy elhiggyék az üres ígéreteket és elfogadják a látszatintézkedéseket.
A valódi kérdés Fekete-Győr szerint, hogy mit adhat egymásnak a nagyszülők és az unokák generációja, hogyan tehetik közösen jobb hellyé Magyarországot. Megjegyezte, annál jobb érzést nem tud elképzelni, mint hogy a Momentumban rengeteg idős és nyugdíjas is dolgozik, szerinte nem szabad hagyni, hogy kirekesztődjön és elszigetelődjön a társadalom azon része, amely komoly tudásra és tapasztalatra tett szert.
Az öregségi nyugdíjminimumot 40, majd fokozatosan 50 ezer forintra emelnék. Rámutatott: Európában nálunk kezdik az emberek legbetegebben a nyugdíjaskort, ezért kiterjesztenék a szűrővizsgálatok körét, és differenciált gyógyszertámogatási rendszert hoznának létre, a legkevesebbet keresők akár térítésmentesen kaphatnának gyógyszert.
Több ötletet is felsorolt Fekete-Győr: idősebbekre koncentráló senior egyetemeket hoznának létre, a kisebb településeken iránytaxit a nehezen mozgó embereknek, és a szupermarketek házhoz szállítását is támogatnák.
Nagy tapsot kapott az a kérdező, aki felvetette: ha a Momentum ideológiamentes társadalmi együttműködésről beszél, nem zárhatja ki az együttműködést a volt MSZMP-tagokkal. Fekete-Győr azt mondta: megérti a felvetést, de alapszabályba foglalták, hogy önkényuralmi rendszerek pártjainak tagjai nem lehetnek a Momentum tagjai. Ennek szimbolikus üzenete van, a rendszerváltás ígéretéhez kötődik, emellett viszont sok volt MSZMP-tag segítette a Nolimpia-aláírásgyűjtést, és a Momentum által létrehozott Cselekvés Köreiben is részt vesznek.
Jobbik: boldog nyugdíjasokat!
Vona Gábort azzal vezette fel a műsorvezető, hogy tabusította a Fidesz épp zajló telefonos kampányát, Kövér László köteles beszédét felidézve. Szerinte a Jobbik-elnök mondandóját kiforgató kampányt nem kell minősíteni, „tudjuk, hogy a nyugdíjas olyan, mint a többi ember, van közte habzó szájú, vérben forgó szemű ember is”. Amíg az igaz szó tesz egy lépést, addig a hazugság kétszer megkerüli a Földet – reagált az ügyre Vona.
Szerinte az idősügy kérdését ki kell szabadítani a négyéves ciklusok rabságában élő pártpolitika karmaiból. A társadalmi kérdések ennél hosszabb távúak – vélte, hozzátéve, meg kell teremteni a független nyugdíjszakmai szervezetek önállóságát. Kitért arra, hogy a szociális hozzájárulási adót eltörölnék, visszaállítanák a járulékot. A befizetések növelése érdekében a bérek színvonalát és a munkavállalók számát kell emelni, szerinte ehhez járul hozzá pártja béruniós kezdeményezése is.
Egy magát családbarátnak nevező kormánynak észlelnie kellene, hogy az elvándorlás miatt a nagymamák nem tudnak sütni az unokájuknak, a nagypapák pedig nem tudják őket elvinni horgászni
– mondta Vona, aki azt is mondta: nem svájci, hanem „magyar indexálást” szeretnének, az inflációt a nyugdíjas kosárhoz kötnék, és nem a bruttó, hanem a reálbérek alakulásához igazodnának. A nyugdíj megállapításában honorálnák azt is, ha valaki gyermeket nevelt fel – szerinte ezzel tehetik a legtöbbet a társadalomnak.
Fel kell tenni a kérdést a Jobbik-elnök szerint, hogy boldogok-e ma Magyarországon az idős emberek? Bizonyára a nyugdíj mértéke is sokat nyom a latba, de meggyőződése, hogy az államnak a nyugdíjasok lelki-szellemi harmóniájáért is felelősséget kell vállalnia. Enyhíteni kell az elmagányosodást, idősotthonokban tapasztalták: ha meglepetés, pozitív dolog éri az ott élőket, hetekre kivirágoznak. Javaslataik között szerepel nemzeti vándorszínház felállítása akár több társulattal, hogy a minőségi kultúrát eljuttassák a kisebb településeken élő nyugdíjasokhoz is.
