Forint(3)(1)(960x640).jpg (Array)
Gazdaság

Sok titok és mutyi, pár profi

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 09. 08. 08:32

A legtöbb alapkezelő főleg a saját gyors meggazdagodására koncentrált.

A legfrissebb Figyelő szerint igen kemény dió megszerezni a részben EU-pénzből finanszírozott kockázati tőkebefektetések aktuális listáját az állami hivataloktól. Az illetékesek az előző ciklusban még a gazdasági tárcának sem adtak ki adatokat – írja a hetilap, emlékeztetve rá, hogy az innovatív cégek felfuttatását célzó, csaknem 130 milliárdos Jeremie kockázatitőke-program forrásainak 30 százalékát adják magánbefektetők, 70-et az EU és a magyar adófizetők.

Ehhez képest furcsa, hogy a hazai hivatalok szerint a közvéleménynek nincs joga megtudni, mire költik a pénzek felett rendelkező alapok az összegeket.A Figyelő a cégnyilvántartás adatai alapján írt nagy elemzést. Összegyűjtött 249 olyan vállalatot, amelybe beszálltak az alapok. Arra jutott, hogy ezek teljesítményén – néhány üdítő kivételtől eltekintve – finoman szólva sem érezni az átütő sikert, inkább sokkolóan rosszul teljesítenek a 87 milliárd forinttal támogatott, mintegy 130 milliárd felett rendelkező Jeremie kockázatitőke-alapok. Főleg visszafogott növekedés és veszteségtermelés jellemzi a cégeket, amelyekbe befektettek.

Négy év alatt 1071 munkahelyet hoztak létre, ami azt jelenti, hogy egyetlenegy 81 millió forintjába került a magyar adófizetőknek.

Egyelőre nem látni azt a növekedést, ami reményt adna a befektetések megtérülésére. Az egy vállalatra jutó forgalom dinamikája évi mintegy 10 százalék. A mezőny üzemi soron tavaly 7,8 milliárdos veszteséget hozott össze – írja a Figyelő, amely részletesen beszámol az alapkezelő cégek teljesítményéről és arról is, milyen módszerekkel csatornázzák vissza a pénzeket magukhoz.

Százötven milliárdnyi friss kockázati tőke érkezik

Ugyanakkor már ősszel jöhet egy olyan kockázatitőke-alap (50 milliárdos állami pénzből), amely végre csak a kis, innovatív cégekre fókuszál. Azt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Magyar Fejlesztési Bank gründolná. A Figyelő értesülései szerint további, várhatóan százmilliárdos keretösszeggel, legkorábban jövő tavasszal startolhat egy új, piaci alapú tőkeprogram, ami a korábbi Jeremie-körök utódja lesz.

Bizonyos kormányzati körökben ugyanis mára egyenesen szitokszóvá vált a “Jeremie”, amelynek eredeti 28,5 milliárdos keretösszegét pár éve még több mint 100 milliárd forinttal toldotta meg a Fidesz kormányzat. Bár maguk adták, maguk látták be: az előző kormányzathoz köthető Jeremie I. első nyolc alapja után már nem volt bölcs dolog gyorsan kiszórni a rengeteg uniós forrást a másfél tucatnyi új Jeremie alapra.

A szakma objektív többsége szerint a korábbi problémák még istenesek voltak a 2012-2015-ös, erőltetett ütemű állami tőkekihelyezésekhez képest.

Ez utóbbiakból ugyanis a befektetésre vadászó kisebb-nagyobb cégek ténylegesen jó, ha 6-8-at utolérnek – azaz az említett 100 milliárdnyi pénz többsége egyszerűen nem jelent meg a nyilvános piacon, illetve különös konstrukciókba szivárgott.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Pécs, 2015. július 9.
Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a megújult pécsi Virágh-ház átadásán 2015. július 9-én. A háttérben Páva Zsolt, Pécs polgármestere (b) és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az Országgyűlés döntése értelmében több, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlan kerülhet vissza egyházi tulajdonba.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.