Mi az igazság, tényleg elapadnak Magyarországon az uniós támogatások 2020 után?
Ha lesz Európai Unió 2020 után, és azt gondolom, hogy lesz, akkor annak lesz költségvetése is. Mivel ez biztosan nem lesz kisebb, mint a mostani ciklusban, valamilyen formában ebből Magyarország is részesülni fog. De ez még nagyon messze van, addig sok minden történhet az európai politikában.
A Brexit, a britek kilépése az unióból, milyen hatással lehet a magyar uniós támogatásokra?
Nagy-Britannia az egyik legnagyobb nettó befizető. Ha kilépnek, az nagyon erősen átírhatja a befizetők és a kedvezményezettek egyensúlyát. Hazánk viszont olyan mértékben ráutalt az uniós pénzekre, hogy szerintem akkor is nettó kedvezményezettek maradunk, ha a britek kilépnek.
Hogyan hasznosultak eddig az uniós támogatások Magyarországon?
Az uniós átlaghoz képest meglepően gyengén. Kiemelném, hogy soha ennyi uniós vizsgálatot nem kapott Magyarország, mint az utóbbi három évben. Pedig van sok jó példa: ilyen Lengyelország, Írország, Portugália. A lengyeleknél alig hallani visszaélésekről. Az írek pedig nagy részben az oktatásba, a humántőkébe fektették az uniós pénzeket, ezért hamarabb is lábaltak ki a válságból, a piacgazdaságuk szerkezetileg is megerősödött, nem csak papíron.
Mi az oka, hogy Magyarország ilyen gyengén teljesít az uniós pénzek felhasználásában?
Általában három tényezőt említ a szakirodalom, hogy miért nem hasznosulnak a források egy tagállamban. Az egyik a célország politikai berendezkedése, az, hogy valójában „kit szolgál” a támogatás. A másik az elosztásban részt vevő intézmények minősége, itt a mérce a korrupció mértéke. A harmadik a vállalkozói szféra minősége, a vállalkozások hatékonysága, innovációs képessége. Magyarország mind a háromban katasztrofálisan teljesít.
Mi kell ahhoz, hogy ez megváltozzon?
Elsősorban politikai szándék. Ha egy politikai közeg elszámoltatható és együttműködő, akkor sokat tud javítani a közvetítő rendszeren. Mert érdekeltté válik a komplex tervezésben, a hosszú távú gazdasági növekedésben. 2010 óta ennek éppen az ellenkezőjét látjuk, mindent visznek a politikai alkuk, a színfalak mögötti leosztások, a rövid távú érdekek.
Hogyan látja az előző, szocialista kormány működését az uniós felhasználások szempontjából?
Nyilván az sem volt tökéletes, sőt! Sok késedelem származott abból, hogy egy új intézményrendszert kellett felállítani. Ráadásul négy év múlva közbejött a gazdasági válság. Azt is sokan kiemelik, hogy a kohéziós forrásokból egyetlen gigaprojektet kértünk támogatni, a négyes metrót Budapesten. Lehet, hogy a gazdasági fejlődés szempontjából nagyobb hozadékkal járt volna, ha villamos vonalakat, vidéki útvonalakat, ipari parkokat, hátrányos helyzetű régiókat támogatunk. Megjegyzem, ez időigényes feladat, viszont erre a körülményre a mostani kormány már nem hivatkozhat.
A mostani kormány működését hogyan értékeli?
Már Brüsszelből is látszik, hogy Magyarországon nagyon nagy a gazdasági érdekcsoportok szerepe a forráselosztásban. Sokan ezt úgy mondják: az államot foglyul ejtették a magángazdasági érdekek. A magyar uniós pénzlehívás intézményesen arra lett beállítva, hogy a jogi keretek eseti változtatásával, átpolitizált érdekek mentén jussanak pénzhez egyes vállalkozói csoportok. A hosszú távú gazdasági és társadalmi tervezésnek nyoma sincs, pedig arra volna szükség.
