Budaörs, 2016. április 28.
Az alacsony felvásárlási árak és az olcsó import tej behozatala ellen tiltakozó tejtermelők demonstrálnak teheneikkel a Tesco budaörsi áruháza előtt 2016. április 28-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Gazdaság

Az olcsó szlovák tej milliárdokat húz ki a zsebünkből

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2016. 05. 09. 15:42

A tejpiac nem csak Magyarországon, egész Európában válságban van. A magyar tejtermelők azonban az áfacsalókkal is szélmalomharcot vívnak, a hivatalok pedig széttárják a kezüket, ha a határokon átívelő mutyikról kérdezik őket. Tényleg ennyire nehéz rajtakapni az ügyeskedőket? Megnéztük és őszintén meglepődtünk.
Az olcsó tej mögött nem ügyetlen vagy pénzéhes termelők, hanem tehetetlen állami hivatalok, milliárdos költségvetési terhek és a rendszer apró porcikáit jól ismerő- és kijátszó bűnözői körök állnak.

A tejpiac nem csak Magyarországon, egész Európában válságban van, uniós szinten elsősorban a kínai import visszaesése és az orosz embargó miatt. A magyar piacot megviselte a kvótarendszer kivezetése, a hosszú távú versenyképesség érdekében szerkezeti átalakítások szükségesek. Ha azonban a hatóságok nem fékezik meg a rendszerszintű csalásokat, minden elköltött forint csak ablakon kidobott pénz.

Így működik az áfacsalás

A csalárd adózók a külföldi árubeszerzéshez hosszú számlázási láncot építenek fel, ennek első magyarországi láncszeme az úgynevezett „eltűnő” kereskedő, aki nem nyújt be áfabevallást: az áfát sem a közösségi beszerzés, sem a belföldi továbbértékesítés után nem fizeti meg. Az „eltűnő” kereskedő utáni társaságok az árut – minimális árréssel, vagy anélkül – csak átszámlázzák, végül a lánc végén álló igényli vissza, illetve vonja le a beszerzés áfáját. Az áru útja azonban nem követi a számlázás útját, azt egyenesen az utóbbi társasághoz szállítják. Erről bővebben itt írtunk.

Uniós összevetésben a magyar nyerstej felvásárlási ára olyan alacsony, hogy azt csak néhány ország (Litvánia, Lettország, Észtország és Románia) múlja alul (az EU-átlag 2016 márciusában 28,58 eurocent/kg volt, szemben a magyar 24,53 eurocent/kg árral). Az utóbbi hetekben többször is demonstráltak a termelők a tarthatatlan helyzet miatt (április elején tehenek meneteltek a Lánchídon, néhány nappal később pedig a Tesco elé vonultak ki), és petícióban szólították fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) nyolc nevesített kereskedő, azok kapcsolt- és partneri vállalkozásainak és vevőinek vizsgálatára.

Nem kell hatóságnak lenni, hogy gyanakodjunk

A nyolc említett vállalkozás közül szúrópróbaszerűen kiválasztottunk két céget, nyilvánosan elérhető adatbázisokban ellenőriztük beszállítói hátterüket. Nyugtalanító információkra bukkantunk.

A szlovák kereskedelmi partnerek között többnek még hivatalos weboldala sincs. A beszállítói partnerek között olyan magyar vállalkozások szerepelnek, amelyek 2012-2013-2014-es tulajdonosváltásukat megelőzően az élelmiszerforgalmazástól homlokegyenest eltérő tevékenységet folytattak – például illatszer- vagy híradástechnikai alkatrész nagykereskedelem –, vagy korábbi ügyvezetőjük tisztességtelen üzleti magatartás miatt jelenleg eltiltás alatt áll. Az egyik cég pedig székhelyét 311 darab másik társasággal osztja meg Budapesten, egy úgynevezett cégtemetőben.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Vevői oldalon minden esetben az ismert kiskereskedelmi áruházláncok jelennek meg. A termelők elmondása szerint ezen kereskedelmi egységekben értékesítik az áfacsalással leginkább érintett, 1,5 százalékos UHT tej több, mint 80 százalékát. Megkerestük a NAV és NÉBIH sajtóirodáját is, hogy megkérdezzük: milyen ellenőrzési stratégiájuk van a csalásgyanús ügyek felgöngyölítésére, mit tesznek a csalással érintett importtevékenység felszámolására, vizsgálódtak-e konkrétan a termelők által nevesített cégeknél, és milyen eredménnyel?

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott válasz szerint a NAV számára is ismert, hogy az élelmiszeripar az áfacsalás melegágya. Az adóellenőrök ellenőrzéseik során kiemelt feladatként kezelik az áfához kapcsolódó vizsgálatokat, de konkrét adózókra vonatkozó adatokat nem szolgáltatnak. Az adóhatóság elismeri, hogy az élelmiszeripari áruk piacát nagyban befolyásolja az üzletláncok polcain nyomott áron megjelenő, más tagállami eredetű termék. Továbbá azt is, hogy

a tejtermékek közül a tapasztalatok szerint a tartós tej érintett elsősorban adókijátszással.

Kezükben a csodafegyver

Pedig az adóhatóság rendelkezik olyan fejlett informatikai eszközuel, amivel egyre teljesebb az adatcsere lehetősége, a könyvelés és a fuvarokmányok adatainak gyors összevetése: 2015 márciusa óta működik az áruforgalomra vonatkozó elektronikus ellenőrző rendszer (EKÁÉR), így az országban nem mozoghat áru a Hivatal tudomása nélkül, és az adóellenőrök ellenőrzéseik során kiemelt feladatként kezelik az áfához kapcsolódó vizsgálatokat.

A NÉBIH válaszában hangsúlyozta, részére a törvény ellenőrzési kötelezettséget nem határoz meg, ilyen tevékenységet bejelentésre, vagy hivatalból végez. Ellenőrzése során az értékesítési lánc két szereplőjét – eladó / beszállító, vevő / kereskedő – vizsgálja. Vizsgálata a magyarországi termékpályára terjed ki, határon túlnyúló együttműködésre nincs lehetősége, azonban végez összehangolt ellenőrzéseket a NAV munkatársaival.

Hol vannak az eredmények?

  • A pénzügyi nyomozók 2014-ben 4044 bűncselekmény kapcsán indítottak nyomozást költségvetési csalás miatt 139 milliárd forint elkövetési értékben.
  • Az áfacsalások száma 1190, összesen 84 milliárd forint összegben. 2015-re a bűncselekmények száma 3.094-re csökkent, az elkövetési érték szinte nem változott (131 milliárd forint).
  • Az áfacsalások aránya nőtt: 1.609 esetben, 101 milliárd forint értékben folytak nyomozások.
  • Jelenleg 18 büntetőeljárás van folyamatban tejtermékek kereskedelmével kapcsolatban, az okozott kár meghaladja a 13 milliárd forintot. A nyomozások során eddig 24 főt gyanúsítottként hallgattak ki.
Fotó: 123rf

A NÉBIH 2015. január 1-től összesen 34 célvizsgálatot folytatott tejtermékek forgalmazásával kapcsolatban, 25 ügyet zártak le. A kiszabott termékpálya felügyeleti bírság összege összesen 4,3 millió forint, amit az érintettek ki is fizettek.

A hatóságok tehát tisztában vannak a probléma súlyosságával, az elkövetés módjával, rendelkezésükre állnak informatikai fejlesztések, lehetőségük van számlázási láncolatok feltárására, árumozgások figyelésére.

Mégis milliárdos tételekben mozognak papíron áruk ma Magyarországon, tevékenykednek „eltűnő” kereskedők, akik még bevallásokat sem nyújtanak be, és bár egy jól és informatikai eszközökkel nem túl bonyolultan felgöngyölíthető láncolat tagjai, ez mégsem tűnik fel senkinek. Vagy feltűnik, amikor már sokmilliárdos költségvetési károk keletkeznek. A kormányzat pedig kvázi elismeri a hatósági hiányosságokat azzal, hogy elgondolkodik az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentésén.

Pedig lenne megoldás: a tételes bevallás

Megkerestünk több szakértőt is a témában, hogy kikérjük véleményüket. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke a megoldást egyértelműen a tételes áfabevallásban látja, hiszen a nagyáruházak több ezres cikkének egyenkénti eredetellenőrzésére fizikailag nincs lehetőség. Az így beérkező adatok informatikai összefésülésével azonnal azonosíthatóak a láncolat tagjai, akik szakszerű adóhatósági munkával lekapcsolhatók.

Horváth András, a NAV volt munkatársa szerint az EKÁER rendszerben adottak a feltételek az árumozgások nyomon követésére. A rendszer fejlesztésével, az adatfeldolgozás minőségének javításával szintén kiiktathatóak a csalárd kereskedési láncolatok megfelelő szakmaiságú adóellenőri kapacitás mellett.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke szerint a végső tejfogyasztók érdekei akkor sem sérülnek, ha a problémás árú tejtermékek eltűnnek az üzletláncok polcairól, mivel közel azonos áron Magyarországon előállított termék is hozzáférhető.

Molnár Gréta

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.