Bennfentes értékpapír-kereskedelem – Bizonyítsd be!

Hogy lehetett olyan ügyetlenül csinálni, hogy a hatóságoknak szemet szúrjon? – kérdezik többen a hazai tőkepiac környékén, amikor a Magyar Tőkepiac hasábjain az egyre szaporodó felügyeleti elmarasztaló határozatok között nagyritkán egy-egy súlyosabb értékpapír-piaci visszaélés is felbukkan. Ez a kérdés különösebb kommentár nélkül is jól jellemzi a hazai viszonyokat és a piacon szereplők hozzáállását egy olyan kényes témához, mint a bennfentes kereskedelem. Hiába, hogy e bűncselekménynek minősülő tett gyanúja – a fontosabb tőkepiaci bejelentéseket megelőző árfolyammozgásokat elemezve – gyakran ébred fel a külső szemlélőben éppen úgy, mint a szakemberekben (a büntető törvénykönyv és az értékpapírtörvény rendelkezéseit lásd külön), ám a gyakorlatban tetten érni már rendkívül nehéz az elkövetőket, nem is beszélve a bizonyítás számtalan buktatójáról.

Meg is lepte a piacot, amikor a múlt héten bennfentes kereskedési ügyletről értesülhetett a “sárga újságból”. Ezúttal a Synergon kereskedelmi vezérigazgató-helyettesét, Stanga Gyulát marasztalta el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amely egyúttal 5,615 millió forintos bírságot is kiszabott. A precedens értékűnek számító döntés terjedelmes és kimerítő indoklásából ráadásul kitűnik, hogy ezúttal alaposan felvértezte magát bizonyítékokkal a felügyelet. Ez nem is meglepő, hiszen a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 11 éves fennállása alatt mindössze egyetlen bennfentes kereskedést – a Novotrade-ét – sikerült bíróság előtt is bizonyítani, azt is több mint öt évvel ezelőtt. Legutóbb pedig a Humet Rt.-nél merült fel ilyen visszaélés gyanúja, ám megfelelő bizonyítékok hiányában a cég vezetőjét, Civin Jánost végül meg sem vádolták e cselekménnyel, határozatában a PSZÁF csupán ennek lehetőségére utalt (Figyelő, 2001/40. szám).

ÁTLÁTSZÓ TRÜKK. A mostani ügynek az szolgált hátteréül, hogy a hosszú hónapok óta árfolyamzuhanást elszenvedő Synergon fonotos bejelentésre készült. Terveinek megfelelően 2000. november 23-án tudomására is hozta a piacnak, hogy 10 éves keretszerződést kötött a Vivendi Telecommal. S miként az a nagykönyvben meg van írva, a bejelentés hatására a Synergon kurzusa, amely 2000 novemberének közepéig a 2000 elején jegyzett 4 ezer forint feletti rekordszintről egészen 750 forint környékéig zuhant, most emelkedésnek indult, és hetekig ezer forint felett tanyázott. Stanga Gyula vélhetően pontosan erre számított, amikor egy nappal a bejelentés előtt, 22-én az árak akkori mélypontján jó alaposan – 11,19 millió forintért – bevásárolt Synergon-részvényekből. A 15 ezer darabos, egyenként 746 forintos áron megszerzett pakettet ugyanis egy hónap múlva kis híján 3 millió forint árfolyamnyereséggel tudta értékesíteni. Stanga trükkje azonban nagyon átlátszó volt, ha egyáltalán lehet itt trükkről beszélni: a szerződést ugyanis jóval a bejelentést megelőzően, október 9-én kötötték, s a felügyelet szerint a vezérigazgató-helyettes nem csupán az aláírók közt szerepel, de pozíciójánál fogva is figyelemmel kellett kísérnie a nyilvánosságra hozatalt. Ez utóbbi azért fontos, mert Stanga ügyvédje útján utóbb úgy védekezett, hogy a vételi megbízás kiadásakor nem volt tudomása arról, bejelentette-e már a Synergon az ominózus információt.

BIZONYÍTÉKOK. Amint azt a Synergon kommunikációs vezetőjétől megtudtuk, a január 10-i felügyeleti határozatot Stanga Gyula bíróság előtt megtámadja. Ettől függetlenül azonban valószínűleg vádemeléssel is szembe kell néznie. A PSZÁF ugyan nem ad hivatalos információt arról, hogy továbbították-e a rendőrségre az ügyet, de az valószínűleg nem marad a felügyelet berkein belül, amit a határozat hivatkozásai mellett az is megerősít, hogy a cselekmény a Btk.-ba ütközik. Az már más kérdés, hogy a rendőrség vajon elegendőnek találja-e majd a felügyelet bizonyítékait egy esetleges nyomozás elindításához, illetve vádat emel-e az ügyészség az összegyűjtött bizonyítékok alapján.

Akárhogyan is záruljon azonban az ügy, a piaci szereplők legtöbbje az ehhez hasonló helyzeteknél mindig arról beszél, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. Valószínű, hogy a mostani esetet csupán egy ellenérdekű fél hathatós közreműködésével sikerült felgöngyölíteni. Az elmúlt években ugyanis jó néhány esetben próbált bizonyítékokat gyűjteni a felügyelet, többnyire sikertelenül. Azóta, hogy a bennfentes kereskedést 1994-ben belevették a Btk.-ba, a nem hivatalosan kiadott rendőrségi statisztikák szerint kilenc esetben emeltek vádat ilyen okból, de jogerős ítélet tudomásunk szerint még nem született.

Az egyetlen ilyen jellegű ügyben hozott elmarasztaló jogerős ítéletet – a Novotrade-perben – 1996-ban hirdették ki, de azt sem a mai törvény alapján, hiszen a történet 1993-ra, a Btk. módosítása előtti időkre nyúlik vissza. Ekkor Rényi Gábort, a Novotrade Rt. ma is posztján lévő vezérigazgatóját és telekszomszédját, Jákó Bélát 6-6 hónap felfüggesztett fogházra és 1,8-1,8 millió forintos pénzbüntetésre ítélték. A szomszéd, aki Rényitől bennfentes információkat kapott, árfelhajtó vásárlásokat végzett, amellyel egyrészt előnyösebb helyzetbe került a részvénykibocsátásra készülő Novotrade, másrészt pedig a két elítélt együtt – a nem túl szőrösszívűen kirótt büntetés összegét jócskán meghaladó – 17 millió forint nyereséget is zsebre tehetett.