Élet-Stílus

A földi pokol: Norilszk, a világ legélhetetlenebb nagyvárosa

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2015. 12. 30. 07:00

A 175 ezres város egyben a világ egyik legszennyezettebb helye is, mégis megéri itt élni.

A sarkkörtől háromszáz kilométerre fekvő Norilszk első házai a húszas évek elején épültek, de alapítását 1935-re teszik, hiszen ekkor egy egész sornyi házzal és barakkal bővítették a Norilszki Ipari Kerületben létrehozott Norillag gulágrendszer központjává.

A kezdetben ezerkétszáz fős tábor létszáma 1951-re érte el a csúcsot, ekkor 72500 ember élt a zárt városban. A tábort 1956. augusztus 22-én oszlatták fel.

A város első épülete a húszas évek elejéről

A környéken nikkel-, réz-, kobalt-, platina-, palládium- és szénbányák egész sora húzódik, így a több, mint 16 ezer ember életét követelő (főleg az 1942-1944 közti élelmiszerhiány idején) kényszermunkatábor bezárása után bányászok tömegét vonzotta, de a felszabadult egykori foglyok tekintélyes hányada is itt élte le élete hátralévő éveit.

A környék a világ legnagyobb nikkel-, réz- és palládiumkészletét rejti, melyek együttes tömege meghaladja az 1,8 milliárd tonnát, de kobaltból és platinából is óriási tartalék áll rendelkezésre.

A város a tábor megszűnése utáni évtizedekben sem vált biztonságosabbá: a nem ritkán mínusz harminc fokos teleket (a negatív rekord -53,1 °C) tíz-tizenöt fokos nyarak váltják, a bányászott anyagok finom pora és a radioaktív anyagokat is tartalmazó szmog pedig beteríti a várost.

Norilszkot az év legalább 250-270 napján (2-4 méter vastag) hó fedi, a helyieknek pedig minden harmadik napon hóviharral kell szembenézniük.

A tél közepén hat hétig nem kel fel a nap, nyáron pedig hat hétig nem megy le.

Építése során nem számoltak a zord időjárással, így mára a házak harmada életveszélyessé, vagy lakhatatlanná vált.

Itt fekszik a világ egyik legészakabbra fekvő mecsetje, a Nord Kamal is, amelyet egy helyi építész, Josef Muire tervezett, és 1998-ban avatták fel.

A buszok konvojokban közlekednek, hiszen ha egyikük lerobban, akkor az előttük, vagy utánuk haladó felveheti annak utasait.

A város mára százhetvenötezresre nőtt, a tábor pedig lassan már hatvan éve bezárt, de Norilszkba külföldi állampolgárok engedély nélkül továbbra sem léphetnek be.

A Blacksmith Institute Norilszkról írt jelentése szerint a város lakóinak várható élettartama mindössze 46-48 év. amely több, mint húsz évvel rövidebb a teljes Oroszországra vonatkoztatott adatnál (70,93 év).

A panelrengeteget és a hatalmas bányákat több, mint százezer hektárnyi kiégett föld veszi körül. Az újraerdősítési programokat az orosz kormány, valamint Norilszk vezetése sem igazán forszírozza, hiszen a nehézfémek és más anyagok már olyan mértékben vannak jelen a talaj felsőbb rétegeiben, hogy a facsemeték néhány hét, esetleg hónap után úgyis elpusztulnának.

Felmerül persze a kérdés, hogy ilyen körülmények mellett miért ekkora a város népessége? A válasz egyszerű: a bányászati óriások óriási összegeket profitálnak a hatalmas nyersanyagkészletből, így megtehetik, hogy az orosz átlagbérek többszörösét, akár havi háromezer eurót is fizetnek egy bányásznak, sőt, évi 95 szabadnapot is kapnak.

Életképek a városból

A fotók és más információk innen érkeztek: Doseng, English Russia, Nordrodenj-4, Wikimedia Commons, Vladimir Maltsev, Traveling Your Dream
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 7.
A kormány bevándorlásról szóló plakátja a főváros VIII. kerületében, a Hungária körúton 2015. június 7-én. Több helyen megrongálták a plakátokat, ezért a Fidesz feljelentést tesz bűncselekményre felbujtás miatt. Németh Szilárd, az országgyűlési képviselője felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére".
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.