A nyugdíjprémium pont azokon nem segít, akiknek kitalálták

A Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért fe­lelős államtitkára azt nyilatkozta: az idén először nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok, az 1,6 százalékos emelésen felül. Banai Péter Benő szerint,

ha a gazdasági növekedés éves mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, és az államháztartás tárgyévi egyenlegcélja is tel­jesül, plusz kifizetést kaphatnak a nyugdíjasok. 

De mi az a nyugdíjprémium, és pontosan mire is számíthatnak a nyugdíjasok?

Kevés és egyenlőtlen

A kormánynak törvényi kötelessége emelni, ez nem kegy, vagy extra jutalom a nyugdíjasoknak. A nyugdíjprémiumot a Bajnai-kormány vezette be 2010-ben kárpótlásként, amikor megszüntette a 13. havi nyugdíjat és eltörölte a svájci indexálást, amely az infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette – mondta a 24.hu-nak Simonovits András nyugdíjszakértő.

Eredetileg az volt a törvényalkotó szándéka, hogy ha 3,5 százalék felett nő a gazdaság, akkor 80 ezer forintig fokozatosan visszaadja a 13. havi nyugdíjat a legszegényebb nyugdíjasoknak. Simonovits számításai szerint ugyanakkor csak 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén kapna minden nyugdíjas havi 80 ezer forintot.

Mivel az elosztás a törvényben arányos, a kispénzű nyugdíjasok kevesebbet, a több nyugdíjat kapók többet kapnak, ám ez a kispénzűeken nem segít, a gazdagok meg nem is veszik észre. Simonovits úgy véli, a kis keresetű nyugdíjas a mostani emeléssel 3-4 ezer forint egyszeri összeget kaphat. Szerinte

a nyugdíjprémiumot el kellene törölni, mert igazságtalan, és nem jelent valódi többletpénzt  a nyugdíjasok többségének. Helyette okosabban kellene segíteni a legszegényebb nyugdíjasokon.

Igazságosabbnak tartaná, ha a prémiumra rendelkezésre álló pénzt egyenlő összegben osztanák szét a nyugdíjasok között, de nem Erzsébet-utalvány formájában.

Visszájára fordult

Matits Ágnes közgazdász, nyugdíjszakértő is megerősítette, hogy törvényi kötelezettség a nyugdíjprémium, nem pedig elhatározás, vagy extra jutalmazás kérdése. Szerinte a nyugdíjprémium fő problémája, hogy az eredeti konstrukcióban is százalékosan van meghatározva az emelés, ami nem jó a kispénzűeknek.

De legalább lesz némi emelés

– tette hozzá.

Azzal ugyanakkor nem ért egyet, hogy a nyugdíjprémium kifizetésével a gazdag nyugdíjasoknak kedvezne a kormány. Magyarországon a nyugdíjasok mindössze 6 százaléka kap 200 ezer forint feletti öregségi nyugdíjat, ami a többséghez képest elenyésző arány, miközben az átlagnyugdíj havi 113 ezer forint. Vagyis csak nagyon kevés „gazdag” nyugdíjas van. Ráadásul, aki nagyon magas járadékot kap, az többnyire nem a nyugdíjrendszerből adódik, mondta.

Egy olyan törvény viszont szerinte is jobb lenne, amely a prémiumra rendelkezésre álló pénzt egyenlő összegben osztaná szét a nyugdíjasok között.

Kérdésünkre, hogy hol tartanánk, ha anno a Bajnai-kormány nem áll át svájci indexálást alapul vevő nyugdíjról az inflációalapúra, azt válaszolta: biztosan magasabb lenne most a nyugdíj, hiszen jelentős reálbérnövekedés volt az utóbbi években, ami megdobta volna a nyugdíjakat is. Mint ahogyan a költségvetés kiadása is jóval magasabb lenne a svájci indexálás miatt, többek között ezért is törölték el azt.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: 24.hu / Neményi Márton