Belföld

A következő 10 évben akár 1 milliárd munkahely is megszűnhet

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 10. 06. 11:09

De nem kell aggódni, mert egy csomó új lehetőség is nyílik. Interjú Kovács Patrikkal, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének elnökével korrupcióról, versenyképességről, oktatásról.
Korábban a témában:

Magyarország a világ negyedik legjobban szétlopott gazdasága. Milyen most fiatal vállalkozónak lenni?

Egyre több fiatal gondolkodik vállalkozás alapításán itthon, ugyanakkor a siker receptje összetett. Kérdés, hogy lesz-e elég fiatal vállalkozó, aki céget csinál vagy átvesz, ugyanis a legnagyobb kihívást a KKV-szektor generációváltása fogja okozni, ugyanis 5-6 éven belül a kis- és közepes vállalkozások egyharmadát érinti a generációváltás kérdése.

Egy egészséges gazdaságban a kis- és középvállalkozói réteg alkotja a gazdaság gerincét és a fejlődés motorját.

Szerintem a vállalkozó szellemű fiatalok előtt nagy lehetőségek állnak, de a felelősségük is nagy, hogy miként alakítják Magyarország gazdaságát.

Ami azt illeti, elég nehéz dolguk lesz. Hazánk versenyképessége tartósan romlik, a feketegazdaság, a korrupció egész ágazatokat ejt foglyul. Chikán Attila szerint, a kialakult helyzetért az előző kormányok is felelősek, de a mostani kormány szerepe is tevőleges. Ahogy fogalmazott, az “uralkodó társadalompolitika az ország alacsony fejlettségi szintjét konzerválja“. Önök hogyan lendítenék fel az ország versenyképességét a következő 25 évben?

A vállalkozói szerepet újra kell definiálni, még ma is sokszor negatívan cseng ez a szó – bár szerencsére egyre kevéssé. Fontos különbséget tenni a fejlődési útban az innovatív, e-gazdaságban működő, és a hagyományos, induló vállalkozások között.

Szerintem az a kérdés, hogy a magyar gazdaság szerkezetében hogyan lesz még több, hatékonyabb, hagyományos kisvállalkozás.

Egy olyan gazdaságban, amely versenyképesebbé válna nemzetközileg, nagyon fontos, hogy támogassuk az indulókat. Olyan eszközökre is szükség van, amelyek a vállalkozások indítását, mentorálását vagy átvételét is támogatja. Ennek jelenleg még nem fejlett a hazai eszközrendszere, a FIVOSZ elsősorban ebben kíván úttörő lenni.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Névjegy

Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének alapító elnöke. Jogászként végzett a Pécsi Tudományegyetemen, a szervezetet tíz éve alapította, tagságuk 20 ezer fő. „A FIVOSZ támogatási modelljét magyar modellként emlegetik a világban, számos országba exportáltunk know-how-t. Szlovákok, dánoknak vagy éppen távol keleten segítettünk beindítani szakmai szövetségeket” – mondta a 24.hu-nak Kovács Patrik, aki egyben Európa legmeghatározóbb, legnagyobb Európai Fiatal Vállalkozói Ernyőszerveznek (JEUNE – Young Entrepreneurs’ Organization of the European Union) is elnöke 2014 óta.

Tagságuk hogyan érzékeli az ország versenyképességének romlását?

A mindennapokban azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb a munkaerőhiány, és erről sokat is beszélünk. Néhány éve még a munkanélküliség volt a fő téma, ma pedig fiatal és tapasztaltabb vállalkozók is munkaerő hiánnyal küszködnek. Azt kell látni, hogy átalakulóban van a világgazdaság szerkezete.

A következő egy évtizedben akár 1 milliárd klasszikus munkahely is megszűnhet a világban.

Viszont egy csomó új lehetőség nyílik ezzel párhuzamosan. Szerintem ezt kell felismerni a fiataloknak, és ez lehet a versenyelőnye egy gazdaságilag nyitott és rugalmas országnak. A fiataloknak olyan piaci réseket kell felismerniük itthon és külföldön, ami hiányt jelent, vagy hiányként jelentkezhet a jövőben. A tájékozottság, főleg külföldi forrásokból és a személyes külföldi tapasztalatszerzés, nagyon fontos szempontok a sikerhez. Sajnos, a fiatalok közül azonban kevesen beszélnek jól angolul – a jó nyelvtudás pedig a növekedés egyik kulcsa lehetne.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Gazdasági konferenciákon gyakran elhangzik előadóktól, hogy egy komplett vállalkozói generáció nőtt fel úgy, hogy természetesnek veszik az uniós támogatások meglétét az üzleti tervben, vagy a politikai hátszelet. Ön találkozott ezzel a jelenséggel?

Nyilván hallani olyanról, amikor az uniós pályázatok motiválnak vállalkozásokat, de nekem inkább pozitív a tapasztalatom. A mi tagjaink főleg piaci alapon gondolkodnak, így szeretnének értéket teremteni, ugyanakkor érdemes minden támogatási lehetőséget is megfontolni. Hazánk az EU-s források 60 százalékát fordíthatja vállalkozásfejlesztésre, szemben a korábbi költségvetési ciklus 16 százalékával, ami óriási lehetőség.

Hozzánk, a FIVOSZ-ba olyan fiatalok jönnek, akik segítséget kérnek, hogy megvalósíthassák az álmaikat.

Nekik az a fontos, hogy jól csinálják azt, amit csinálnak, és ebből szeretnének tisztességesen megélni. Ők abban hisznek, hogy az alapító személye határozza meg a sikert, függetlenül a körülményektől.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Ha gonoszkodni akarok, azt mondom, ez a vágyuk teljesült is, hiszen néhány fiatal vállalkozó személyes politikai hátszele következtében, és nem a piacról lehet egészen sikeres. Ez nem veszi el a vállalkozói kedvüket?

A mi közösségünkben piaci alapon működő és fejlődő vállalkozások vannak, akik szeretnének piacvezetőek lenni, és ezért keményen is dolgoznak. Mi elsősorban közösséget, üzletet, fejlődést és piacot nyújtunk – itt van a legnagyobb szüksége támogatásra a kisvállalkozásoknak. Egyébként rengeteg uniós program és lehetőség érhető el Magyarországon, ennek ellenére nagyon kevesen ismerik ezeket. Szerintem egy sikeres fiatal vállalkozó proaktív és tájékozott, keresi önmagától a lehetőségeket – amiből szerencsére egyre több nyílik induló cégeknek is.

A hazai üzleti-gazdasági környezet inkább támogatja vagy inkább akadályozza a vállalkozásokat a sikerben?

Szerintem a siker eléréséhez fontosabb az alapítók személye, mint a vállalkozás gazdasági-üzleti környezete.

Rengeteg sikeres és fiatalok által alapított céget látunk Afrikában vagy kevésbé fejlett országokban, ahol adott esetben sokkal kedvezőtlenebb az üzleti környezet, mint nálunk.

Ráadásul mi az uniós közös piac részei vagyunk, és a felnövekvő generációk számára ma már természetes, hogy aki folyamatosan képzi magát, tanul, az kemény munkával érvényesülhet vállalkozóként is, akár itthon, akár külföldön.

Tagságuk körében mennyire jellemző az áttelepülés Nyugatra – akár kényszerűségből, akár a siker egy újabb lépcsőfokaként?

A tagságunk zömében itthon képzeli el a jövőjét, de sokan fontolgatják a külföldi piacra lépés lehetőségét. Alapvetően vannak jó példák, akik akár egy másik kontinens időzóna eltolódását kihasználva „két műszakban” dolgoznak tengerentúli partnerükkel. Ha már egy fiatal vállalkozik, akkor cégével tervezi a külföldi jelenlétet, itthonról termelve vagy szolgáltatva.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Egy ország felemelésének egyik kulcsa az oktatás fejlesztése. A kormány 2010-től százmilliárdokat vont ki az oktatásból, legutóbb a szakoktatást alakították át anélkül, hogy megkérdezték volna a tanárokat, a szakmát. Hogy látja az oktatás helyzetét?

Azt látjuk, hogy érzékelhető pozitív folyamatok indultak el például a pénzügyi tudatosság növelésében a fiatal korosztályban, mind iskolákban, mind piaci szereplők által. Ahhoz azonban, hogy egy fiatal ma megállja a helyét az élet bármely területén, praktikus szemléletre és életkompetenciákra is szükség van. Akár a vállalkozásban vagy a pénzügyek területén nagyon fontos, hogy el tudjunk igazodni, megtalálni, esetleg kiszűrni a hiteles információkat. Az oktatásnak pedig ezen kompetenciák elsajátításában komoly szerepe lehet. Ma egy fiatalnak megállni a helyét a világban kemény feladat, de szerencsére vannak olyan startup vagy vállalkozói közösségek, ahol a tapasztalat alapú fejlődésre is van lehetőség.

Mi is azért építjük a közösségünket közel negyvenezer aktív fiatallal közösen, hogy nálunk ne maradjon kérdés megválaszolatlanul!

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.