orvosi köpeny (Array)
Belföld

Van, ami olykor hazacsábítja a magyarokat

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 01. 11. 07:08

Egyre több külföldön dolgozó magyar jön haza orvosi vizsgálatra.

A külföldön dolgozó magyarok főleg a karácsonyi, húsvéti hazalátogatásukat kötik össze egy-egy esedékes szűréssel, orvosi vizsgálattal, kezeléssel – írja a Világgazdaság. Decemberben négyezren jelentkeztek be hazai magánorvosokhoz a FoglaljOrvost.hu nevű honlapon. A foglalások csaknem fele külföldről érkezett.

Ez azért feltűnő adat, mert az év nagy részében eltörpül a külföldi bejelentkezők aránya a belföldiekkel szemben.

Ezt Straub Fanni, az internetes orvosközvetítő vállalkozás alapítója és vezetője mondta a lapnak. Az biztos, hogy az adat nem külföldiek egészségturisztikai látogatásait jelzi, hiszen a honlapnak nincs angol nyelvű változata. Decemberben a legtöbb foglalás a magyar kivándorlás legfőbb célországaiból, Németországból, Angliából és Írországból érkezett. A honlapon először 2014-ben tűnt fel, hogy a nagyobb, hosszabb iskolai szünettel járó ünnepek előtti hónapokban felpörög a külföldről érkező foglalások aránya. Az adatok nem reprezentatívak, de a trendet érzékeltetik.

A külföldön dolgozó mintegy 600 ezer magyar közül több tízezren járnak haza orvoshoz. Ennek több oka is lehet. A magyarok egyrészt bíznak orvosaikban, másrészt vélhetően sokan nem is jelentkeznek be a célország társadalombiztosítási rendszerébe, maradnak a magyarban, vagy átmenetileg sehol sem fizetnek tb-t. A friss adatok szerint mintegy 300 ezer magyar kivándorló él Nagy-Britanniában, ám csak 20-25 ezren kértek társadalombiztosítási számot évente. A többiek csak korlátozott, illetve sürgősségi ellátásra számíthatnak.

Ráadásul a közegészségügy színvonala Nyugat-Európában is változó, a magánorvosi szolgáltatások drágák, Nagy-Britanniában egy CT-vizsgálat ára 600 font (250 ezer forint). Ugyanakkor az itthon is nagyobb a kereslet a magánellátás iránt, főleg a 30-35 év feletti, jól kereső és egészségtudatos emberek körében – mondta Straub Fanni. Számukra az is fontos, hogy nem essenek ki a munkából sok időre. Inkább kifizetik a magánorvos 10-15 ezer forintos vizsgálati díját, csak ne kelljen akár hetekig várakozniuk az állami egészségügyben.

Idehaza az állami egészségüggyel szembeni növekvő elégedetlenség miatt már olyan rétegek is megjelennek a magánpraxisokban, akik erőn felül, de inkább magánorvost választanak. A középosztály szűk felső része, ha teheti, már csak a magánegészségügyet veszi igénybe. Ezt támasztja alá a GKI Gazdaságkutató 2014-es reprezentatív felmérése is, amely szerint csak a 18 és 60 év közötti magyarok egynegyede elégedett az állami egészségüggyel, az emberek mintegy fele kész lenne fizetni a magánellátásért.

Az emberek több mint 70 százaléka szerint a hálapénzre is azért van szükség, mert nélküle rosszabb ellátást kapnak. A többség állítja: ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, nem lenne szükség a hálapénzre. A magyar felnőttek mindössze 30 százaléka tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást, a megkérdezettek 55 százaléka szerint részben ingyenes, részben fizetős a rendszer, az egyes ellátásokért hálapénzt, külön díjat kell fizetni.

A magyarok 15 százaléka szerint az egészségügy teljesen fizetős: hálapénz nélkül nem számíthatnak megfelelő ellátásra, elég figyelemre. A 2014-es felmérés szerint 24 százalék adott az elmúlt két évben hálapénzt orvosnak vagy ápolónak. A magyarok 31 százaléka olyan rendszert szeretne, amelyben az ellátásokért nem kellene fizetni, de az orvosválasztásért, a többletszolgáltatásért legálisan fizethetne. A megkérdezetteknek 32 százaléka azonban nem értene egyet egy ilyen rendszerrel sem.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.