A lapnak az Európai Bizottság egy magát megnevezni nem kívánó tisztségviselője mondta el, hogy Magyarországról az európai nacionalista érzések erősödéséről szóló téma részeként volt szó. A résztvevők aggódtak egyebek mellett amiatt, hogy a magyar kormány olyan gazdasági lépéseket hajt végre, amelyeket Brüsszel és Washington sem néz jó szemmel. Állítólag Bajnai és beszélgetőtársa úgy érvelt, hogy a Fidesz azzal gyengíthető legjobban, ha azt hangoztatják, Orbán Viktor a háttérben együttműködik a Jobbikkal, és ezzel igen veszélyes ösvényre téved. Így – érveltek – egyfajta egészségügyi kordont vonhatnak Magyarország köré, elriasztva a befektetők egy részét is.
Oscar Bronner, az osztrák Der Standard médiacsoport kiadója biztosította Bajnai Gordont és a jelenlévőket, hogy lapja ebben segítségére lesz a volt miniszterelnöknek, akit Gyurcsány Ferenc potenciális támogatottságáról is kérdezték. Az Együtt-PM vezetője erre úgy felelt, hogy „Gyurcsány egy bohóc”, aki miniszterelnöki múltja miatt nem lesz képes számottevően növelni népszerűségét – mondta a Magyar Nemzetnek az olasz származású tisztségviselő.
Bajnai Gordon a Hír24-nek adott interjújában korábban azt állította, hogy Magyarország „lényegében” nem került szóba a Bilderberg-konferencián, ahol „a világot meghatározó jelentős folyamatokról beszélgettek különböző döntéshozók, gondolkodók”. Az Együtt–PM vezetője akkor azt mondta: hogy a Bilderberg-találkozón nem kötnek szerződéseket, megállapodásokat, pusztán azért titkos a konferencia, mert „az összes szereplője olyan, aki valahol valamiért nagy befolyással bír, vagy a szava számít valamilyen területen, és nem tudna olyan szabadon beszélgetni, ha állandóan mérlegelnie kellene”.
A Bilderbergek öröksége
Titkos társaság prominens és hatalmas tagokkal, amely évente találkozik – ház ez elég gyanús. Kik ők és mit akarnak? A Bilderberg-csoport kapcsán sokfélét lehet olvasni, és sokan gyanúsítják a csoportot mindenfélével – okolták már a fórumot a jugoszláv háború kirobbantásával a szerbek, és terrortámadások hátterében (oklahomai robbantás, Oszama Bin Laden stb.) is vélték felfedezni a csoportot.
Ha megnézünk egy mértékadó forrást (mondjuk a BBC annak vehető), a következőt találjuk. Martin Wolf újságíró, aki maga is részt vett (nem tudósítóként, csak vendégként) ilyen találkozón, úgy véli, a csoport titkosságával – amely nem is titkosság, inkább diszkréció – nem születnek döntések, csak információcsere zajlik.
Denis Healey, a négy alapító egyike pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a Bilderberg-csoportban sosem törekedtek a konszenzusra, csak az eszmecserére. Azaz nem az a cél, hogy szavazás után döntéseket hozzanak a világ sorsa felől, hanem, hogy egymás közt elbeszélgessenek. Vagy akár elvitatkozzanak. A csoportot létrehozó ötlet az volt, hogy ilyen szűkkörű találkozókon lehetne megelőzni a jövőbeli háborúkat (a Bilderberget 1951-ben alapították). A sajtónyilvánosság kizárását az őszinte beszéd igénye indokolja.
A Bilderberg-csoportra könnyű úgy tekinteni, mint a világ gonosz és gazdag hatalmasságainak áskálódására ellenünk, legyünk bár szerbek, magyarok, románok, bármik. De ahogy a nagy zsidó összeesküvés sem állja ki az igazság próbáját, úgy a Bilderbergek lázadása sem tűnik életképes összeesküvés-elméletnek. De alkalmas lehet hangulatkeltésre, rá lehet a segítségével játszani a „mi magyarok mindig is külső hatalmak áldozatai voltunk” érzésre. Lehet, hogy a budapesti Szabadság téren nemsokára felépül egy másik emlékmű is a Bilderberg-sas alászállásával? Gondolkozzunk egy kicsit logikusan: 15 perc bilderberges magyar témájú beszélgetéssel lehet jobban ártani az országnak, vagy pár év lehibázott kormányzással?
