A csatlakozó országokban a híradások kivétel nélkül örömünnepként számoltak be a tárgyalások zárásáról a koppenhágai csúcs után – írja a londoni Financial Times, az örömbe azonban minden országba vegyült némi üröm is. Az ellenzéki pártok többnyire úgy vélik: jobb feltételekkel is csatlakozhatna országuk az unióhoz.
Magyarország kezdi
A csatlakozó országokban igen gondosan összeállított menetrend szerint szavaznak az uniós tagságról – írja a lap. A keletiek közül időrendben az első Magyarország lesz. Az unió támogatottsága, bár az utóbbi időben csökkent, még mindig itt a legnagyobb. Hazánkat követi majd a sorban az ugyancsak lelkes csatlakozáspárti Szlovákia, majd Csehország és Lengyelország következik. A cseh reményekkel kapcsolatban Cyril Svoboda cseh külügyminiszter úgy nyilatkozott: reméli, hogy a magyar és a szlovák szavazás pozitív eredménye után a cseh lakosság is igent mond majd saját országa uniós belépőjére.
A Financial Times szemléje szerint Lengyelországban is támadást intéztek egyes ellenzéki pártok a csatlakozási tárgyalást záró kormány ellen. Az egyik nacionalista lengyel párt vezetője, Roman Giertych a tárgyalások csúcspontját előre megtervezettnek nevezte, és ígéretet tett rá, hogy pártja kampányt indít a csatlakozás ellen a szavazási idejéig.
Csehországban a volt miniszterelnök, a jelenlegi ellenzék vezetője, Vaclav Klaus hangoztatja, hogy országa jobb belépési feltételeket érdemelt volna. A csehek leginkább azt nehezményezik, hogy néhány tagország átmeneti időt szabott a szabad munkavállalás terén, vagyis a csatlakozó országok lakosai nem vállalhatnak munkát az EU-ban a jövő évtől – vélekedik a lap.
Még húsz év Európáig
Gérard Duchene francia gazdasági szakértő a Libération hétvégi számában a kelet-európai gazdaságok esélyeiről ír. A szerző szerint Kelet-Európa teljesítőképessége jó, bizonyos időn belül képes lesz beérni az Európai Unió jelenlegi tagállamainak színvonalát. Jóslata szerint a térség olyan gazdasági fellendülés elébe néz, amilyet a nyugati országok az 50-60-as években éltek meg. A kelet-európai szerkezetátalakulás sikerének egyik tényezője, hogy a nyugati színvonalú, jól képzett munkaerő alacsonyabb bérköltséggel termel egy jó szervezettségű, viszonylag korrekt infrastruktúra körülményei között. A Volkswagen ma több alkatrészt állít elő a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Lengyelországban, mint másutt, és nem véletlen, hogy az Audi üzemet létesített Magyarországon – mutat rá Duchene. A szakértő vélekedése szerint az unióba felvételt nyert kelet-európai országok húsz-harminc év múlva ugyanolyan színvonalon fognak teljesíteni, mint az Európai Unió eddigi 15 tagállama.
A francia Libération cikkírója szerint teljesen érthető, hogy a jelöltek táborában növekszik az óvatosság. Az „európai álmot” csalódottság és sértődöttség itatta át; az elmúlt évek fájdalmas tárgyalássorozata megmutatta, hogy Nyugat-Európa ugyan mély megindultsággal nézte a berlini fal leomlását, de később mégis egoista módon védte saját érdekeit a nála jóval szegényebb keleti államokkal szemben. A The Times cikkírója, Roger Boyes ennél is messzebbre megy, azzal vádolja az EU-t, hogy „gyalázatosan viselkedett” Európa csatlakozni kívánó felével, „erőszakoskodott vele és jól megverte”.
A Reuters tudósítója Magyarországon leginkább a hétköznapi emberek véleményére kíváncsi. A lapnak nyilatkozó „utca embere” jellemzően úgy vélekedik, hogy rövid távon nem lesz haszna az országnak a csatlakozásból, hosszabb távon azonban kiváló lehetőségek nyílnak majd.
