A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adatai szerint 2001-ben mintegy 62 milliárd forint díjbevétel származott a befektetéshez kötött életbiztosítások értékesítéséből. Az összeg 15 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben.
A számottevő visszaesés annak ellenére következett be, hogy az ilyen típusú szerződések darabszáma tovább növekedett. A 2000 decemberi 250 ezer helyett tavaly év végére csaknem 320 ezerre.
A társaságok bevételének jelentős apadása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentése szerint egyfelől a folyamatos díjfizetésű biztosítások átlagos díjának csökkenésével magyarázható. A tőkeerősebb szerződők vélhetően inkább kecsegtetőbb vagyontartási formák felé fordultak, miközben a unit-linked biztosítást választók között nőtt a kevésbé tehetősek súlya, akiket elsősorban az életbiztosítások adókedvezménye motivált döntésükben.
Az egyszeri díjas szerződések alkonya?
Volt példa ezzel ellentétes folyamatokra is. A piacot tavaly decemberben 30,65 százalékos részesedéssel, magasan vezető ING N-N ugyan szintén 2,5 milliárd forinttal (4,58 százalékkal) kevesebb díjbevételt számolhatott el 2001-ben, mint egy évvel korábban, a visszaesést azonban ebben az esetben homlokegyenest más tényezők okozták.
A unit-linked szerződések száma csökkent számottevően, miközben jellemzően felső középosztálybeli ügyfeleik továbbra is magas díjat voltak hajlandóak fizetni. Az eseti (top-up) befizetések viszont ugrásszerűen visszaestek: míg 2000-ben 9 milliárdot, 2001-ben már csupán 2,4 milliárd forintot tettek ki.
|
BIZTOSÍTÁSOK DARABSZÁMÁNAK
ALAKULÁSA |
|||
| Év | Unit linked | Életbiztosítások, összesen | |
| 1996 | 5 873 | 4 264 859 | |
| 1997 | 32 587 | 3 984 114 | |
| 1998 | 317 359 | 3 832 739 | |
| 1999 | 150 240 | 3 597 850 | |
| 2000 | 249 425 | 3 536 489 | |
| 2001 | 320 000 | 2 567 184 | |
Forrás: PSZÁF, MABISZ |
|||
A unit-linked biztosításban érdekelt társaságok összbevételének apadása másfelől az egyszeri díjas szerződések csődjének tudható be, hiszen ennél a típusnál volt a leglátványosabb a hozamok elmaradása. Ez utóbbiakból mindössze 25,5 milliárd forint díj folyt be 2001-ben, több mint 40 százalékkal elmaradva az előző évtől, és gyakorlatilag magával rántva a teljes életbiztosítási ág teljesítményét.
Tetemes pénzkivonás
A befektetéshez kötött módozatok tavalyi hanyatlása sokat rontott az életbiztosítási ág helyzetén. Az elmúlt év megközelítőleg 172 milliárd forintos díjbevétele több mint 3 százalékkal maradt el az előző esztendeitől, miközben a nem-életbiztosításokból 18,5 százalékkal több, 244 milliárd forintos bevétel folyt be 2001-ben. A személybiztosítási és vagyon üzletág közötti olló tovább nyílt, és jelentősen növekedett a kár és szolgáltatási jellegű kifizetések összege is, elsősorban a befektetéshez kötött biztosítások felmondása vagy visszavásárlása jóvoltából.
A MABISZ adatai szerint a biztosítók kifizetései a unit-linked szerződések után az elmúlt évben meghaladta a 27 milliárd forintot. Ebből csaknem 8,7 milliárd jutott az OTP-Garanciára, 7,3 milliárd forint pedig az ING N-N-re.
Az ÁB-Aegon tavalyi esete az adóhatósággalA unit-linked biztosítások tavalyi szárnyaszegettségének a kedvezőtlen piaci tendenciákon túlmutató magyarázata is lehet. Tavasszal a sajtó is bőségesen foglakozott azzal az adózási szempontból meglehetősen kérdéses megoldással, amelynek révén egyszeri díjas unit-linked biztosításokat értékesítettek kockázati életbiztosítás címén vállalatok számára. A konstrukció kiagyalásában állítólag az OTP-Garancia és az ÁB-Aegon járt élen, széles körű terjesztésében pedig a hírek szerint az utóbbi jeleskedett. Lényege pedig az volt, hogy adóelkerülést jelentett a cégeknek, gyorsan mobilizálható és a béreknél alacsonyabb közterhekkel járó extra jövedelmet az alkalmazottaknak. A több szempontból vonzó termék igen gyors felfutásnak indult, de miután az adóhatósági vizsgálat pontot tett az addig legálisnak tűnő nyereségcsökkentési láz végére, az alkalmazottak pedig döntően záros határidőn belül éltek visszavásárlási jogukkal, ugrásszerű visszaesés következett be a unit-linked biztosítások állományában.
Jobb, ami drágább?
Jóllehet sokak számára ma is szimpatikusak a befektetéshez kötött életbiztosítások, egyelőre nemigen kedvez a hagyományosnál “intelligensebb” unit-linked módozatoknak az értékpapír-piaci pangás, valamint az a tény, hogy a hazai kisbefektetők jellemzően képtelenek hosszú távban gondolkodni.
A FigyelőNet megkereste az egyik piacvezető társaság volt üzletkötőjét. Szerinte, ha az ügynök nem kedveli az adott biztosítást, akkor nem is fogja erőltetni ügyfelei körében. Márpedig nem egy üzletkötő számára a unit-linked túl komplex, és ráadásul kisebb jutalékot is hoz a konyhára. Ezenfelül tartalmilag ugyan hasonlít a befektetési alapokhoz, ám költséghatékonysága és átláthatósága elmarad azokétól, ami viszont az ügyfeleknek okoz némi csalódást.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy a jelenlegi pesszimista piaci hangulatban ismét előtérbe kerültek a hagyományos vegyes és kockázati életbiztosítások. Ezek ugyan általában drágábbak a befektetéshez kötött módozatoknál, de a költségek teljesen el vannak rejtve a biztosítottak elől, és legalább biztosan fialják a technikai kamatlábnak megfelelő, törvényileg 4 százalékban maximált garantált hozamot. Ez pedig sokakra nem csekély vonzerőt gyakorol egyszámjegyű reálhozamokat ígérő napjainkban.
