Ki építette meg a világ első úszó szélerőművét? Persze, hogy a japánok. A fukusimai baleset óta az atomerőművek nagyját leállították a szigetországban, következésképp sokszorosára nőtt az energiaimportra fordított pénz összege.
A hétfőn átadott projekten a tokiói egyetem mellett dolgozott a Mitsubishi és Hitachi is, számos más japán nagyvállalattal együttműködve. Az első vízre bocsájtott turbina 100 méter magas, keréklapátjai 80 méter hosszúak, jelenlegi teljesítménye pedig 2 megawatt. Mivel a szél iránya és sebessége a tengeren jóval állandóbb, mint a szárazföldön, a hatékonyság kiválónak mondható. Máris további két turbina telepítésén fáradoznak, ezek kapacitása egyenként hét megawatt lesz.
Forrás: nytimes Fotó: Yoshikazu Tsuno
Nem kellett sokat várni az átadás után, újra villantottak a nemzetközi sajtónak. A Kyocera az egyik világvezető cég a napenergia hasznosításának területén, most pedig a világ legnagyobb napelemes rendszere címet is magukénak tudhatják.
A hatalmas, 70 megawattos rendszerrel több mint 22 ezer háztartás fogyasztását tudják kielégíteni. 2012-ben a kitűzött nemzetgazdasági célok között szerepel, hogy Japán jövőbeli energiafüggetlenségét elektromos áram használatával, közel 100%-ban megújuló energiákból fedezze.
Forrás: kyocera
Kagoshima városa Japán déli részén fekszik, itt helyezkedik el a közel 300.000 darab szolár panel. A félig épített félsziget mérete háromszorosa Vatikánénak. Külön érdekesség, hogy a közelben egy aktív vulkán, a Sakurajima működik.
Kiadtak egy videóanyagot is, melynek célja, hogy népszerűsítse a megújuló energiákat a diákok és túristák, a vállalatok és lakosság számára.
Csak fél perc, szuper aranyos, érdemes megnézni!
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ma megjelent World Energy Outlook 2013 kiadványa is több dologra rámutat a jövővel kapcsolatban.
Óriási eltérés mutatkozik az energiaárak tekintetében az amerikai, európai, távol-keleti piacok között, pedig az egészséges gazdasági folyamatokhoz elengedhetetlen az elérhető és megfizethető energia. Az USA-ban a földgáz ára harmada az európainak, de elektromos áram tekintetében is közel kétszeres áron fogyaszt az EU, Kína és Japán is.
Az energiahatékonyságban rejlő gazdasági lehetőségek legalább 60%-át nem fogjuk realizálni 2035-ig, mivel az energiapolitikai prioritások, a világvezető oligarchái erős gátat szabnak ennek. Hasonló okokból nehéz egységesíteni az energia és energiahordozók árait a kontinensek között.
Az ügynökség szerint a jövőben nagyobb gonddal kell kialakítani a megújuló energiák támogatási rendszerét, hiszen a zöldenergia fejlődése és felhasználása a legdinamikusabban fejlődő ágazat ezen a területen.
