Vannak, akik az „agymosott birka népet” hibáztatják. Akadnak, akik az összefogás taktikai bénázásait szidják. Mások szerint a választási trükkök miatt alakult így. Tény: kevesen tudnak ellenállni az egyszerű magyarázatok csábításának, ha a Fidesz újabb 4 évre szóló, nyomasztó túlhatalmát kell megmagyarázni. Eközben kevés szó esik a baloldal elhúzódó válságának okairól.
Hamis minden teória, amely csak közelítőleg is egyenlő felek harcaként írja le a helyzetet. Valójában súlyos aszimmetria van a két oldal habitusában, gyakorlatában. A jobboldal cselekvő, nyomulós és elvtelenül gyakorlatias. A fiúk mélyről jöttek, mindent maguknak kapartak ki. Csak a buldózermentalitásban hisznek, minden eddigi sikerüket az hozta nekik. A baloldal ezzel szemben passzív, megalkuvó és életvitelszerűen a csodavárásra rendezkedett be.
Ahelyett, hogy ütőképes alternatíváját adná az Orbán-rendszernek, mindig máshonnan várja a megváltást. Majd a nemzetközi pénzpiac bedönti a matolcsyzmust, majd a Fidesz belső ellenzéke lekardozza Orbánt, majd az unió közbelép, hiszen ezt már nem hagyhatja. (De.)
Nem meglepő, ám roppant mulatságos a baloldal látványos lelkendezése azon, hogy az RTL Klub a reklámadó megszavazása óta úgymond „nekiment” a Fidesznek. Lilaködös ábrándjaikban máris az Orbán-rezsimet elsöprő megváltóként ünneplik a bulvárcsatornát, amelyik természetesen csak a saját bevételeit védi. Tesz az RTL magasról Simicskára, Mészárosra meg az intézményesült korrupcióra: akár holnaptól visszatérnek a politikamentes debilhíradóra, csak hagyják őket nyugodtan pénzt keresni.
A baloldal lába alól 2006 ősze óta folyamatosan csúszik ki a talaj, és mindig van lejjebb. Minden megnyilvánulásuk arról árulkodik: döbbenetes mértékben elveszítették kapcsolatukat a realitásokkal. Az elmúlt 5-6 évben a semmiből kinőtt egy 20 százalékos radikáljobbos párt, amelynek szimpatizánsai zömmel az MSZP korábbi borsodi, nógrádi, hevesi, szabolcsi szavazóiból adódnak össze. Mit tesz erre a vak és süket, született vesztes baloldal? Nem azzal foglalkozik, hogy a Jobbik által felvetett bajokra egy jobb, civilizáltabb és tisztességesebb megoldást kínáljon, hanem eltagadja az emberek millióinak napi tapasztalatát adó problémák létezését. Egyúttal rasszistának bélyegzi a Jobbik (vagyis valójában: saját korábbi!) szavazóit. Valóságérzékelésből elégtelen.
20%
Fotó: Neményi Márton
Idén áprilisban egymillióan szavaztak Vonáékra, a rezsicsökkentő Fidesz ellenében. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: többségükben szegény, vidéki emberekről beszélünk, akik nyilvánvalóan ugyanúgy (ha nem jobban) rá vannak szorulva arra a havi párezres könnyítésre. Mennyire nyomasztó, pattanásig feszült helyzet kell ahhoz, hogy szegények tömegeinek fontosabb legyen a közbiztonság ügye, mint a verhetetlennek tartott rezsicsökkentés?! Mondanám, hogy várom Tamás Gáspár Miklós és Vásárhelyi Mária válaszát, de az az igazság, hogy már nem várom.
Ha érteni akarjuk, miért sodródott kozmikus távolságba a baloldal a választóktól, figyeljük meg, hogyan gyalázzák napok óta a miskolci rendőrkapitányt a baloldali véleményvezérek. Ízlelgessük minden helyi tapasztalatot nélkülöző észosztásukat, roppant életszerű elvi kinyilatkoztatásaikat, a kioktató felsőbbrendű gőgöt. Minden benne van arról, miért söpörte el a népharag az SZDSZ-t, miért jelentéktelenedett el az MSZP.
Vakság és felelőtlenség szimpla rasszistázással letudni a Jobbik 20 százalékos eredményét. Nem igaz, hogy egymillió ember náci ebben az országban. Biztosan akad néhány tízezer elszánt fajgyűlölő, mint bárhol nyugaton, de javarészt létükben fenyegetett hétköznapi emberekről van szó, akik – immár nem először – egy hatalmas vészjelzést küldtek az őket magukra hagyó politikának.
Mindannyiunk szerencséjére tavasszal a Fidesz nyert, így a baloldal újabb négy kegyelmi évet kapott, hogy romjaiból megújuljon. Hogy kivesse magából a jövő Zuschlagjait, Hunvaldjait, Simon Gáborait. Hogy szakítson az életidegen okoskodással, annak az autóbusznyi szociológusnak a régen megbukott gondolkodási sémáival, akiknek a 90-es évek óta foglya a magyar közbeszéd.
A fideszes pasák gátlástalanságára nyugodtan számíthatunk: a következő 4 év is csordultig lesz nagy lenyúlásokkal, látványos gazdagodásokkal és a segédhernyók hatalmas arccal előadott magyarázkodásaival. 2018-ra az emberek többsége torkig lesz a Lázárokkal, Rogánokkal, Mészárosokkal. Nyolc, az már gombócból is sok, hát még ilyen évből. Egy kérdés marad: felépül-e addig egy alapjaiban új, az égető problémáinkra hiteles megoldást kínáló baloldal?
