Összefüggést találtak a szembetegségek és a légszennyezés között

A glaukóma, amely világszerte körülbelül 80 millió embert érint, egy olyan betegségcsoport, amely károsítja a látóideget, amely a vizuális információkat a szemtől az agyba szállítja. Ez akár tartós látásvesztéshez is vezethet, először a perifériás látást, később pedig a központi látást érinti. A szürkehályog még ennél is gyakoribb, világszerte több mint 94 millió embert érint: hosszútávon homályos látást és vakságot is okozhat.

Az öregedés mindkét betegség kockázatát jelentősen növeli, ahogy a cukorbetegség is. Most azonban egy 41 tanulmányt áttekintő kutatás, amely összesen több millió ember adatait vizsgálta, megállapította, hogy azok az emberek, akik nagyobb légszennyezettségnek vannak kitéve, nagyobb eséllyel alakul ki ilyesfajta betegség, írja a LiveScience.

A kutatók számos szennyező anyagnak, a kisebb és nagyobb méretű szálló por (PM2,5, PM10), a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid, az ózon és a szén-monoxid hatását is vizsgálták.

A tanulmányok többsége az emberek hosszú távú expozícióját az otthonaik körüli és közösségeikben uralkodó szennyezettségi szint alapján becsülte meg. A csapat így össze tudta hasonlítani a légszennyezésnek való kitettséget a glaukóma, a szürkehályog és az időskori makuladegeneráció (AMD) előfordulási arányával. A konklúzió egyértelmű volt: a PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométeres vagy annál kisebb, apró részecskék mutatták a legtisztább összefüggést a glaukómával és a szürkehályog kockázatával.

Mekkora a rizikófaktor?

A PM2,5-nek legnagyobb mértékben kitett embereknél 70 százalékánál nagyobb volt a glaukóma kialakulásának esélye, mint azoknál, akiknél a legkisebb volt a kitettség. Az apró részecskéjű szállópornak való, az adatok alapján átlagos kitettség a glaukóma kockázatát 8, a szürkehályog kockázatát pedig 4 százalékkal emelte meg. A többi anyag esetében nem találtak hasonló kapcsolatot, a kutatók pedig jelezték: a PM 2,5 és a szürkehályog, valamint a glaukóma között sem tudtak ok-okozati kapcsolatot megállapítani, lévén csupán megfigyelésből származtak az adatok.

Dr. Ahmed Alnabihi, a tanulmány társszerzője szerint a kockázatnövekedés oka, hogy a tüdővel vagy a bélrendszerrel ellentétben a szem felszíne közvetlen, folyamatos kapcsolatban áll a levegővel, így a szennyező anyagok egyedülállóan közvetlen úton jutnak be a szervezetbe, ami károsodást okozhat.

Kapcsolódó

A hulladékégetés és az autózás okozza az aggasztó magyarországi levegőminőséget

Budapest – más magyar városokkal együtt – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint a rosszabb levegőminőségű városok közé tartozik. A Levegő Munkacsoport szakértői szerint az eredmény ráadásul csalóka, a régiónkban a mértnél is károsabb lehet a levegő.