Tudomány

A WWF figyelmeztet: a paksi fenékküszöb megépítése alvízi oldalon akár tovább súlyosbíthatja a helyzetet

Varga Jennifer / 24.hu
A Duna alacsony vízállása Dunaszentbenedeknél 2026. augusztus 7-én.,
Varga Jennifer / 24.hu
A Duna alacsony vízállása Dunaszentbenedeknél 2026. augusztus 7-én.,

A szerdai, kihelyezett paksi kormányülés után, ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy azonnal megkezdik egy dunai fenékküszöb építését a paksi atomerőmű és Dunaszentbenedek között.

Habár Gruber Tamás, a WWF Magyarország szakértője szerint a paksi atomerőmű hűtővízellátásának biztosítására tervezett fenékküszöb gyors megoldást jelenthet az alacsony vízállás problémájára, ugyanakkor a részletes tervek ismerete nélkül nem lehet megítélni, hogy ez hogyan oldja meg a Duna medrének évtizedek óta tartó mélyülését. Mint mondta, a jelenlegi, rendkívül alacsony vízállás miatt számítani lehetett a vízszint emelését célzó beavatkozásra, ugyanakkor az látszik, hogy a rendelkezésre álló idő nem volt elegendő összetett tervezésre.

A szakértő kiemelte: a fenékküszöb a felvízi oldalon képes lehet visszatartani a vizet és megemelni a vízszintet, ugyanakkor az alvízi oldalon akár tovább súlyosbíthatja a kisvízi helyzetet.

A Természetvédelmi Világalap magyarországi szakértője szerint a fenékküszöb feletti és alatti folyószakaszokon egyaránt fontos a mederszakasz folyamatos vizsgálata, mind műszaki, mind ökológiai szempontból, ugyanis ezekből az adatokból lehet arra következtetni, hogy mennyire hatékonyan működik a rendszer. Gruber Tamás hangsúlyozta, hogy egy Duna méretű folyón a hosszirányú átjárhatóságot nem szabad elzárni, így biztosítani kell a hordalék, a halak és más élőlények mozgását, miközben a hajózás szempontjait is figyelembe kell venni.

A szakértő emlékeztetett, hogy Magyarországon már volt példa hasonló műszaki megoldásokra kisebb folyókon, elsősorban a Rábán és a Szigetköz egyes részein, de ezek mérete és műszaki felépítése nem hasonlítható a mostani tervekhez. A rövid távú vészmegoldásként felmerült uszályok elsüllyesztésével kapcsolatban elmondta: ilyen megoldással korábban Magyarországon nem találkoztak, ezért annak konkrét kockázatait sem tudja megítélni.

Gruber Tamás úgy vélte, hogy a mostani beruházás mellett mielőbb el kellene kezdeni azokat az egyeztetéseket, amelyek a folyómeder mélyülésének okait és az azzal összefüggő vízgazdálkodási problémákat hosszú távon kezelik. A szakértő végül arra figyelmeztetett, hogy a fenékküszöb megépítése nem jelenti azt, hogy megszűnik a jelenlegi vízhiányos helyzet, és hogy hátra lehet dőlni.

A következő hónapokban is szükség lesz az energia és a víz takarékos használatára

– jelentette ki.

Kapcsolódó
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik