Az emberiség történelmének legkorábbi ismert dobókockáját amerikai vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek készítették, több mint 12 ezer évvel ezelőtt egy új kutatás szerint. Ez 6 ezer évvel előzi meg az eddig legkorábbinak gondolt kockákat, amelyek a bronzkor társadalmaiból származnak.
A kutatást a Colorado Állami Egyetem doktorandusza, Robert J. Madden végezte, aki szerint a leletek arra utalnak, hogy Ennek legkorábbi leletei a késő pleisztocén korszakbeli Folsom-kori régészeti lelőhelyekről – Wyoming, Colorado és Új-Mexikó – származnak. Habár a történészek általánosságban a régi világ újításaiként gondolnak a szerencsejátékra, a mostani régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy ezek a csoportok szándékosan készítettek véletlenszerű eredményeket produkáló eszközöket, amelyeket aztán játékokhoz használtak.
Hogy néztek ki és hogyan játszottak velük?
A tanulmányban azonosított legkorábbi példányok körülbelül 12 800-12 200 évvel ezelőttről származnak. A mai kockákkal ellentétben csak két oldallal rendelkeztek a „bináris sorsolók”: ezek gondosan megmunkált, lapos vagy enyhén lekerekített, gyakran ovális vagy téglalap alakú apró csontdarabok voltak. Méretüket úgy alakították ki, hogy akár többet is eltudjanak dobni egyszerre játék közben.
A kocka két oldalát feliratok, színezés, jelzés vagy egyéb látható módosítások különböztették meg egymástól, hasonlóan egy érme fej vagy írás oldalához. A két oldal közül az egyik „számlálóként” funkcionált. A játék úgy zajlott, hogy egyszerre több kockát dobtak el és annyi pontot kaptak, ahány kocka a számláló oldalával lefelé esett.
A tárgyak azonosítását egy új morfológiai teszttel végezték, amelyet 293 amerikai közösségek által készített kockakészlet összehasonlító elemzéséből dolgoztak ki. Ezt követően a tanulmány újra tesztelt már korábban nyilvánosságra hozott játékkockának tartott vagy elfeledett leletanyagokat, hogy megállapítsák, megfelelnek-e az új kockákra vonatkozó feltételeknek. Eddig nem volt szabvány ezeknek az azonosítására, tehát soha sem elemezték őket összefüggően.
Ezzel a módszerrel Madden több mint 600 kockát azonosított olyan lelőhelyekről, amely az észak-amerikai őskor minden jelentős korát lefedik: a késő pleisztocéntól kezdve, az európaiakkal való kapcsolatfelvételig és az azt követő időszakig. Ezek a tárgyak kiváló szocializációs eszközök voltak: lehetőséget adtak különböző őslakos csoportoknak a kapcsolatok létesítésére.
